A legújabb kutatásukban a Seattle-i Allen Agykutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem együttműködése során egy új emberi agysejt típust fedeztek fel amit eddig még soha nem láttak sem kísérleti egereknél sem pedig semmilyen más vizsgálat állatnál - írja az arsratio.hu, tudományos magazin egy angol nyelvű publikációra hivatkozva.
–Valójában nem értjük, hogy mi teszi különlegessé az emberi agyat - mondta az Allen Agykutató Intézet kutatója, aki hozzátette: a különbségek vizsgálatának egy jó kiindulópontja sejti és áramköri szinteken van, és mára már új eszközök állnak a rendelkezésünkre mindehhez.
Tamás Gábor és a Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója, Boldog Eszter az új sejteket “csipkebogyó neuronok” nevezte el, mivel a sűrű agysejt halmaznak az álterméshez hasonló alakja van. Az új neuron típus a gátló neuronok csoportjába tartozik, melyeknek a többi neuron aktivitásának megfékezésében van szerepük.
A kutatásból az is kiderült, hogy ez az agysejt egyedien csak az emberekben található meg, azonban a felfedezés, hogy más emlősökben – például a rágcsálóknál – sincs jelen egy érdekes tény, mivel eddig csak nagyon kevés olyan specializált neuronokat találtak, amelyek csak az emberekre vagy más főemlősökre lettek volna jellemzőek.
A kutatóknak a sejtek pontos szerepét még nem sikerült megállapítaniuk, viszont az elmondásuk szerint a létezésüknek fontos szerepe lehet a különböző agyi betegségek állatokon történő vizsgálatánál – mivel azok nem rendelkeznek ilyen sejtekkel, így az eredmények sem teljesen megbízhatóak.
A kutatók épp ezért a vizsgálatuk következő lépéseként valamilyen neuropszichiátriai rendellenességben szenvedett elhunyt emberek agyában szeretnék megvizsgálni a csipkebogyó neuronok állapotát.
A sejteket a kutatók az emberi agykéreg legfelső részének vizsgálata közben fedezték fel – ez a terület felelős az emberi öntudatért és még sok más ismert egyedi funkciója van. Ez a terület az embereknél a testünkhöz viszonyítva lényegesen nagyobb mint más állatoknál.
–Ez az agyunk legösszetettebb része, és általánosan elfogadott, hogy a természet legösszetettebb struktúrája - mondta Ed S. Lein, az Allen Agykutató Intézet kutatója.
A magyar kutatólaborban a tudósok hagyományos módszerekkel vizsgálták a sejtek alakját és különböző elektromos tulajdonságait, amíg az Allen Intézetnél általánosan arra keresik a választ, hogy milyen gének okozzák az emberi agysejtek egyediségét más állatokhoz viszonyítva. A két csapat együttműködése már több éve zajlik, amióta egy találkozón megállapították, hogy valójába mindketten ugyanazt a sejtet vizsgálják csak eltérő módszerekkel.
A kutatás eredményei szerint a csipkebogyó sejtek olyan géneket aktiválnak, melyeket nem láttak az egerek agysejtjeiben, amíg a sejtekkel kapcsolatban azt is megállapították, hogy azok az úgynevezett piramis neuronokkal alkotnak szinapszisokat az agykéregben.
A csipkebogyó sejteket az teszi igazán különlegessé, hogy csupán egy másik sejttípussal képesek kapcsolatot létesíteni, ami a kutatók szerint arra utal, hogy nagyon specializált módon irányítják az információ folyását.
A kutatás következő lépésében azt igyekeznek majd kideríteni, hogy az új sejtek más agyi területeken is jelen vannak-e és továbbá azt is, hogy a különböző agyi rendellenességeknél van-e szerepük. Amíg az eddig nem teljesen bizonyos, hogy a csipkebogyó sejtek egyedül csak az emberek agyában vannak, addig a tény, hogy a rágcsálók agyában nincsenek jelen, tovább ingatja azt az elképzelést, hogy a kísérleti egerek tökéletes lehetőséget adnak az emberi betegségek vizsgálatára – kiemelten az idegrendszeri problémákra.
Amíg több szervünk működését ésszerűen lehet más élőlényeken vizsgálni, addig az agyunk több mint egy "felnagyított egér agy".
Forrás: arsratio.hu
-600x338.webp)