Dr. habil. Homoki Andrea tanszékvezető, egyben a rendezvény moderátorának bevezető gondolatait követően dr. Vincze Gábor dékán elmondta, egy évben kétszer ünneplik a szociális munka napját: novemberben a hazait, márciusban pedig a világnapot.
Hozzátette, ezúttal közel háromszáz résztvevővel egy olyan hivatásról gondolkodhatunk, amelynek középpontjában az ember, az emberi méltóság és az emberi közösségek jövője áll.

Dr. Vincze Gábor – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A világnapunk minden évben lehetőséget ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra – fűzte hozzá, majd az alábbi kérdéseket tette fel: Hogyan tudjuk jobban szolgálni azokat, akik segítségre szorulnak? Hogyan tudjuk jobban erősíteni a közösségeket, amelyekre társadalmunk épül? Hogyan tudunk együtt válaszolni azokra a kihívásokra, amelyek egyre összetettebb formában jelennek meg körülöttünk?
Megjegyezte, a konferencia szubsztanciája, a remény és harmónia arról szól, hogy a megosztottsággal szemben nagyon fontos az egység, azaz fogjunk össze a mindennapokban, hogy sikeresek legyünk.
– Ha a mai társadalmi kihívásokra tekintünk, akkor az egyik nagyobb jelenség a függőség problémája. Ez nem csak egyéni probléma, mivel kapcsolatokat, családokat, közösségeket bomlaszt. A függőség minden területet érint, s ha az összes ágazat egy irányba húz, akkor jön létre az a valódi, szakmai erő, amelyik valódi találkozást hoz létre. A szociális munka egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy közösségben gondolkodik – fogalmazott.
Dr. Kolysza-Tóth Annamária, a kormányhivatal főosztályvezetője köszöntőjében aláhúzta, ez a nap világszerte arra hívja fel a figyelmet, hogy a szociális munka nem csupán egy szakma a sok közül, hanem a társadalmi szolidaritás egyik gyakorlati formája. – Nem pusztán ellátórendszerről beszélünk, hanem emberekről, élethelyzetről döntésekről és felelősségről – tette hozzá.
Azt követően számos szakmai program várta a megjelent érdeklődőket. Lásd záróképünket:
