Ez év januárjától számos adójogszabály-változás történt. A 7.Tv Aktuális című műsorában erről dr. Ráfi Péterrel a NAV Békés Megyei Adó-és Vámigazgatóság Ügyfélkapcsolati Osztályának vezetőjével beszélgetett Szabó Rita műsorvezető.
– Az egyik változás, hogy megszűnt a munkáltatói elszámolás. Mit jelent ez pontosan, hogyan kell ezt érteni?
– Ez egy nagyon lényeges változás, és elég sokakat érint. Az előző évi adatok alapján mintegy 670 ezer fő volt az, aki nem készített adóbevallást, hanem a munkáltatójával számolt el. Az ő esetükben megszűnik ennek a lehetősége. Ugyanakkor semmiképpen nem szeretném az érintetteket elriasztani, hiszen az előző évi gyakorlatnak megfelelően, most már az ő részükre is el fog készülni az a bevallási tervezet, amit a NAV készít el. Jó hírem van, hogyha megnézzük a tavalyi adatokat, ha nem az érintett kör számolt volna el a munkáltatójával, hanem a NAV készítette volna el a bevallási tervezetet, a kettő több mint 90 százalékban megegyezett volna. Vagyis azt lehet mondani, hogyha valaki nem csinál semmit, hanem egyszerűen ezt a kérdést rábízza az adóhatóságra, akkor az ő esetében is lesz adóbevallás május 22-ét követően. Automatikusan adóbevallássá válik az a bevallási tervezet, amit a NAV elkészít az ő számára. Ugyanakkor azért azt szeretném tanácsolni, hogy ne bízzuk teljes egészében a NAV-ra a kérdést. Mindenképpen célszerű megnézni a bevallási tervezetet. Az egyik lehetőség, hogy az ügyfélkapun keresztül nézzük meg, a másik lehetőség pedig, hogy ha kérjük a NAV-tól papíralapon, akkor természetesen megküldi az érintettek részére. Mindenképpen nézzük meg, ellenőrizzük le az igazolásaink alapján, hogy jól számolt-e az adóhivatalnál. Ha szükséges, mert szükséges lehet, például az illető nem vette igénybe a családi kedvezmény év közben, vagy esetleg van neki más olyan jövedelme is, amiről a NAV nem tud, mert mondjuk nem munkáltatótól, nem kifizetőtől származik, akkor szükséges a bevallás kiegészítése, módosítása.
– Akkor ha jól értem, azok akik eddig a munkáltatójukkal készíttették el az adóbevallást, a jövőben önállóan készítik el, csak a NAV-tól segítséget kapnak ez ügyben.
– Így van, pontosan. Tehát az előző évnek megfelelően ők is bekerülnek abba a körbe, akik részére kérés nélkül, automatikusan, a törvényi rendelkezésből következően az adóhatóság el fogja készíteni a bevallási tervezetet. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a munkáltatónak nincsen teendője olyan szempontból, hogy nem kell nyilatkoztatnia a magánszemélyt arról hogy elszámol-e vele vagy nem, hiszen ez innentől kezdve okafogyottá vált. Viszont január 31-éig ki kellett adnia a munkavállalói részére azokat az igazolásokat, amelyek a 2017-es évvel vannak összefüggésben. Illetve azt is kiemelném még, hogy már december hónaptól kezdődően fölvettük a kapcsolatot a legnagyobb foglalkoztatókkal, és a helyszínre kitelepülve segítünk abban, ha valaki ügyfélkaput szeretne nyitni. Nem kötelező természetesen, de ha valaki úgy dönt, hogy az ügyfélkapus megoldás a legegyszerűbb, leggyorsabb számára, akkor segítünk ügyfélkaput nyitni. Március 15-ét követően pedig, amikor elkészül a bevallási tervezett, akkor szintén megjelenünk a helyszínen a legnagyobb foglalkoztatóknál annak érdekében, hogy segítsünk megnézni, ha szükséges, akkor módosítani a bevallási tervezetet.
– Magánszemélyek bevallási tervezeténél melyek azok a változások, amelyek a legfontosabbak, és amelyek 2018-tól léptek életbe?
– Ahogy említettem, az előző évben majdnem mindenkinek elkészült a bevallási tervezete, de nem készült el például az őstermelők számára, illetve azon áfa-fizetésre kötelezett magánszemélyek számára, akiknél a törvény ezt nem tette lehetővé. Ez egy lényeges változás, hogy 2018-ban az ő részükre is készül majd bevallási tervezet. Az ő esetükben viszont nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy úgymond ők nem tehetik meg, hogy nem csinálnak semmit, nem nézik meg a bevallási tervezetet, mert az ő esetükben nem válik automatikusan adóbevallássá a bevallási tervezet. Hiszen, főleg az őstermelőknél, de az áfás magánszemélyeknél is lehetnek olyan bevételek, amelyekről a NAV nem tud, mert nem felvásárlónak, nem cégnek, nem vállalkozásnak értékesítettek, hanem mondjuk háztól, a piacon történt az értékesítés. Illetve az őstermelők esetében különösen fontos az, hogy számukra különböző adózási módok között lehet választani, amit ők a 2017-es adatok ismeretében, a bevétel nagysága, a költségek nagysága alapján fognak eldönteni most 2018-as év tavaszán. Tehát az ő számukra tulajdonképpen a bevallási tervezet azt az információt fogja tartalmazni, amit a felvásárlók, a kifizetők közöltek az adóhatósággal annak idején az értékesített termények, állatok értékével összefüggésben.
– Hogyan alakul 2018-ba a nettó jövedelem?
– Ez egy érdekes kérdés. Mindnyájan arra számítunk természetesen, hogy nőni fog ez a nettó jövedelem. Tehát a nettó jövedelem nyilvánvaló módon elsősorban a bruttó jövedelemtől függ. Az pedig a munkáltatónak a döntése, hogy kapunk-e béremelést, vagy sem. Ugyanakkor azért ebbe az irányba mutat az, hogy a minimálbér 138 000 forintra emelkedett, illetve garantált bérminimum összege 180 500 forintra nőtt január elsejétől. De visszatérve a nettó bér alakulását befolyásoló közterhekre, – mert ugye az az én területem, hogy erről beszéljek – itt azt mondhatom, hogy lényeges változás nem történt. Tehát azok a mértékek, amelyek eddig voltak, azok megmaradtak. Így általános esetben 15 százalék szja-t, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot vonnak le tőlünk továbbra is. Ezt ha összeadjuk, azt látjuk, hogy 33,5 százalék, a közteher. Vagyis a bruttónak a 66,5 százaléka marad a zsebünkben továbbra is. Ugyanakkor van azért egy lényeges változás azok számára, akik kettő gyermeket nevelnek. Ugyanis az ő esetükben a családi kedvezmény összege emelkedett, ebből adódóan több lesz a nettó jövedelem is. Tehát a családi kedvezmény tekintetében azt lehet mondani, hogy gyermekenként, és havonta tavalyi 100 000 forintról 116 670 forinttal lehet csökkenteni az adóalapot. Hogyha ezt átszámoljuk adóra, és átszámoljuk kettő gyermekre, akkor azt látjuk, hogy itt havi szinten 35 000 forintra emelkedett a családi adókedvezmény idézőjelben. Ez pontosan 5000 forinttal több, mint a tavalyi évben volt, vagyis azt jelenti, hogy az ő esetükben 5000 forinttal nő a nettó jövedelem összege minden hónapban.
– Igen, hallani is, hogy 2018 a családok éve lesz. Hogyan lehet figyelembe venni már év közben is a családi kedvezmények összegét?
– Van lehetőség a munkáltató számára erről nyilatkozni, mindenkit arra biztatnék, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Bár tudom, hogy többen vannak olyanok, akik úgy gondolkodnak, hogy most év közben nem nyilatkoznak, hanem majd jövő májusban, egy összegben jól jön az a pénz, amit a NAV ki fog a részükre utalni. Tehát ha egy kicsit pénzügyes szemlélettel gondolkodunk, akkor azt javasolnám, hogy a munkáltató felé nyilatkozzanak, és ebben az esetben a munkáltató már év közben, az adóelőleg levonásánál is figyelembe fogja ezt venni. Ha kettő gyermekről van szó, akkor mindjárt 5000 forinttal több lesz a nettó jövedelmük a tavalyi év hasonló időszakához képest.
– A NAV a kezdő vállalkozókat is próbálja segíteni idén, méghozzá ők mentori segítséget kapnak. Mit jelent ez, hogyan kell ezt elképzelni?
– Ez a mentorálás az adóhivatal életében egy új jogintézmény, ha szabad így fogalmaznom. Ez összefüggésben van azzal a szolgáltató adóhivatali szemlélettel, ami az utóbbi években egyértelműen érzékelhető a vállalkozások, adózók számára. A mentorálás egyfajta segítségnyújtás, egyfajta folyamatos együttműködés. Egy szolgáltatás nyújtása a kezdő vállalkozások számára, akik nincsenek még tisztában az alapvető adózási ismeretekkel. Annak érdekében, hogy pályára tudjanak állni, a mentorok segítségével alapvető adózási ismereteket fognak megismerni. Lényeges kiemelni, hogy ez a mentorálás önkéntes. Tehát nem kötelező senki számára. Itt az önkéntesség abban nyilvánul meg, hogy az érintett körnek, tehát az egyéni vállalkozóknak, a cégbírósági bejegyzéssel bíró szervezeteknek, jellemzően gazdasági társaságoknak, de a nonprofit szervezeteknek is, valamint az ügyvivői irodáknak lehetőségük van arra, hogy a NAV-nál ezt a döntést úgymond bejelentsék. Ennek a döntésnek a bejelentésére lehetőség van az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton. Az eBEV Portálon keresztül kell regisztrálni erre a mentorálásra. A NAV ennek keretében adott esetben figyelemmel kíséri a beérkező bevallások teljeskörűségét. Nyilván arra is figyelnek a kollégák, hogy esetleg nincs-e hiba, nem maradt-e el valamilyen adatszolgáltatás, nincs-e adótartozása az adószámlán az adózónak. Emellett az egyéni szolgáltatás mellett lehetőség van csoportos szolgáltatás igénybevételére is, havonta legalább egy alkalommal. Az érintett, erre a programra jelentkező vállalkozók számára tájékoztató előadások keretében fogunk információt nyújtani.
– Mi a tapasztalat? Egyébként szükséges a kezdő vállalkozók mentorálása? Feltételezem, hogy a gyakorlatban tapasztaltak miatt gondolták, hogy ezt be kell vezetni.
– Igen, az a tapasztalat, hogy a legtöbb hiba általában a kezdő vállalkozások esetében történik. Jellemzően ők azok, akik adott esetben nem tudtak energiát fordítani könyvelő alkalmazására, és szeretnének saját maguk eligazodni az adójogszabályok útvesztőiben. Mert azért valljuk be őszintén, még van mit egyszerűsíteni ezeken a jogszabályokon. A másik lényeges dolog, hogy azt gondoljuk, az adózók, a vállalkozások döntő többsége szeretne eleget tenni a kötelezettségeinek. Tehát nem adóelkerülő szándékkal jön létre – nyilván vannak ilyenek is, de a többség tisztességesen szeretne adózni. A NAV-nak pedig az a feladata, hogyha valaki úgy gondolkodik, hogy eleget akar tenni a kötelezettségeinek, akkor az ehhez szükséges információt, segítségnyújtást meg kell adnunk számukra.
– A vállalkozások körében egyre népszerűbb a KATA adózási forma. 2018-ban változnak-e esetleg ennek a szabályai, és ha igen, akkor hogyan?
– Valóban egyre népszerűbb ez a vállalkozások körében, és az idei változások is próbálnak segíteni abban, hogy ez a kör tovább bővüljön. Csak néhányat szeretnék ebből a körből kiemelni. Van egy új adóalanyi kör: az ügyvédi irodák esetében is választhatóvá vált január elsejétől ez az adózási mód. Ennek az volt a feltétele, hogy december 31-éig bejelentsék az adóhatóság felé ezt a szándékot. Ha valaki ezt nem tette meg, ez az adózási mód egy olyan lehetőséget biztosít, hogy év közben is lehet ezt választani. Ami a további változásokat illeti, fontos kiemelni, hogy a nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákok számára történik egy könnyítés. Akár középfokú, akár felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, és mondjuk mellette vállalkoztak eddig is, vagy vállalkoznak a jövőben, akkor a korábbi szabályok alapján őket úgynevezett főfoglalkozású vállalkozóknak kellett tekinteni, ami azzal járt, hogy az ő esetükben havonta 50 000 forint volt a havi adótételnek az összege. 2018-tól ez tulajdonképpen megfeleződik, hiszen amennyibe ezek a tanulmányok folynak akár közép-, akár felsőfokú oktatási intézményben, akkor már csak 25 000 forintot kell havonta fizetniük. Egy harmadik dolgot is kiemelnék. December 31-én az adóhatóságnak van egyfajta kontrollálási kötelezettsége a KATA alanyokat illetően, ami azt jelenti, hogy akinek nettó 100 000 forintot meghaladó az adótartozása, akkor ő nem teljesíti a törvényi feltételt, és kikerül a KATA hatálya alól. Az új jogszabály annyiban segít ezen a helyzeten, hogy amikor az adóhatóság meghozza az ezzel kapcsolatos határozatát, és az adózó ezt kézhez veszi, akkor ennek a határozatnak a véglegessé válásáig, ha valaki megfizeti a tartozás teljes összegét, akkor az adóhatóság visszavonja ezt a határozatot, és az illető maradhat a továbbiakban is KATA alany. Tehát az érintetteknek arra hívnám fel a figyelmét, hogyha esetleg elcsúsznak az adófizetéssel év végére vonatkozóan, akkor ne keseredjenek el, mert ha a határozat alapján majd pótolják teljes körűen ezt az összeget, akkor nem fognak kikerülni ennek az adózási módnak a hatálya alól.
– M lehet az, ami miatt vonzó a KATA lehetősége a vállalkozók körében?
– Az egyszerűsített adózási módok legjobb példája ez a fajta adónem. Könnyen kiszámítható. Itt fix összegű adótétel van. Ha valaki nem főfoglalkozású, akkor utalhatunk rá havonta 25 000 forint, ha főfoglalkozású, akkor 50 000 forintot, illetve a főfoglalkozásúak, adott esetben a magasabb társadalombiztosítási ellátások jövőbeni igénybevétele érdekében vállalhatnak az 50 000 forint helyett 70 000 forintos mértékű adófizetést is. Az egyszerűsége miatt népszerű, arra biztatnám a vállalkozásokat, hogy számoljanak ezzel. Van még egy fontos értékhatár, amit hozzá kell tenni. Ha valaki egész évben végzi ezt a tevékenységet, és ezt az adózási módot alkalmazta, akkor amennyiben a bevétele nem haladja meg a 12 millió forintos – azaz havi 1 millió forintos – értékhatárt, akkor ezzel a tételes adóval, amit említettem, letudja gyakorlatilag az összes kötelezettségét. Abban az esetben viszont, ha túllépné, akkor a fölötte levő rész után már további 40 százalékos mértékű adóval kell számolnia. Tehát azt gondolom, hogy azoknak a vállalkozásoknak a számára lehet ez kedvező, akik minél inkább megközelítik ezt a 12 millió forintos bevételi határt, és viszonylag nem nagyon van költségük. Elsősorban a szolgáltatással foglalkozó vállalkozások számára lehet ez az adózási mód adott esetben kedvező. Azt szoktam tanácsolni, hogy ha valaki bizonytalan, akkor az előző adóévet számolja át úgy, mintha KATA alany lett volna már akkor is. Hasonlítsa össze azzal a köztehermennyiséggel, összeggel, amit e nélkül kellett fizetnie. Ha változatlan paraméterekkel lehet nagyjából számolni, akkor viszonylag egyszerűen meg lehet hozni a döntést, hogy érdemes vagy nem érdemes. Annak nem érdemes, akinek túlságosan kicsi a bevétele, mert ha mondjuk főfoglalkozású valaki, akkor az 12-szer 50 000 forint az éves szinten 600 000 forint adó. Ha mondjuk 1 millió a bevételünk, akkor azért 60 százalékos adóterhelés az egy kicsit durvának tűnik. Tehát nyilván nem érni meg ezt választani.
– Folytatódik-e az áfa mértékének a csökkentése?
– Már néhány éve, főleg a különböző élelmiszerek tekintetében elkezdődött egy áfamérték-csökkentési program, ez tovább folytatódik. Itt az egészséges táplálkozás irányába mutat az, hogy a hal – akár az élő hal, akár a halhús, akár a halnak azon belsősége, amely emberi fogyasztásra alkalmas – áfája az január elsejétől 27 százalékról 5 százalékra csökkent, remélem a fogyasztók is érzékelik ezt a fogyasztói árakban. Vannak olyan honfitársaink, akik vakok, gyengénlátók, az ő esetükben Braille-íráshoz szükséges nyomtatókijelzőnek az áfa-mértéke is 5 százalékra csökkent. Ki lehet emelni az internet-szolgáltatás áfamérték-csökkenését is. Míg 2016-ban 27 százalék, 2017-ben 18 százalék, most 5 százalék ennek az áfája. Itt arra hívnám föl a figyelmet, hogy a vonatkozó áfatörvényi rendelkezésekből az következik, hogy az az 5 százalékos áfa-mérték csak akkor alkalmazható, ha a szolgáltatás időszaka az 2018. január elsejétől kezdődő időszak. A számla kibocsátása 2018. január 1., vagy azt követő időpont. Illetve az ellenérték esedékessége is erre a 2018. január elsejét követő időszakra esik, mert hogyha ezek közül bármelyik még 2017. évhez kapcsolódó dátummal bír, akkor arra még a régi áfa-mértéket kell alkalmazni. Az előző évben elég sok értelmezési kérdés, probléma volt, az étkezőhelyi vendéglátáshoz kapcsolódóan. Az étkezőhelyi vendéglátásban is változik az áfa-mérték, 5 százalékra csökken az étel-, illetve a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomhoz kapcsolódóan a szolgáltatás, hogyha azt SZJ 55.30.1 alá tartozik. Ezt azért fontos kiemelni, mert itt azért jellemzően a melegkonyhás vendéglátó egységek jöhetnek számításba. Azt ajánlanám az érdeklődő vállalkozóknak, hogyha bizonytalanok a tevékenységük besorolását illetően, akkor keressék meg a KSH-t, és amennyiben ebbe az SZJ-számba tartozik az ő szolgáltatásuk, akkor alkalmazható a kedvezményes adómérték 2018. január elsejétől.
