Női kézilabda NB I: E.G. Békéscsabai ENKSE - Dunaújvárosi Kohász KA 26-26 (14-14).
Más más célokért küzd a két együttes, ettől függetlenül a csabaiak reménykedtek, hogy hazai pályán megnehezítik az ellenfél dolgát, sőt, pontot vagy pontokat tudnak szerezni. Az első találatot a mérkőzésen a vendégcsapat szerezte, de ezt követően egyenlítettek a hazaiak, majd egy kis ideig fej-fej mellett estek a gólok. Egy kis dunaújvárosi rövidzárlat következett, ennek eredménye, hogy 6-3-ra vezettek a viharsarki lányok, no meg Terenyi kapus védéseinek. Nem tartott azonban sokáig ez a lendület, miután a vendégcsapat Kovács Anna vezérletével felébredt és megfordította az eredményt (6-7). Feltűnően sok hibával játszott egyébként mindkét együttes, nem alakulhatott ki jó színvonal. A félidő további részében sem tudták elhagyni egymást a gárdák, tulajdonképpen az utolsó pillanatokban szerzett hazai gól igazságos eredményt szolgáltatott. 14-14 lett a félidő eredménye.
Egy pont itt, egy pont ott: a kérdés, hogy ez mit ér a végelszámolásnál?
A második játékrész elején sem sok minden változott, a vendégeknél továbbra is a volt csabai Kovács Anna volt a leggólerősebb, csabaiaknál pedig a beállós Zöldi-Tóth Kata villant kétszer is. Sajnos támadásban a lila-fehéreknél az átvevő játék nem nagyon ment, de a dunaújvárosi csapat sem dicsekedhetett összességében, önmagához képest gyengén muzsikát. Mindentől függetlenül az 50. percben három góllal sikerült elmennie a hazai csapatnak (24-21), megvolt tehát a sansz, hogy jobb pozícióban kezdjék a végjátékot. A sansz az sansz maradt, a dunaújvárosiak felzárkóztak, négy perccel később 25-24-et mutatott az eredményjelző. Volt még hátra 6 perc a találkozóból, de nagyon kevés gól esett ebben az időszakban, mindkét oldalon rendre hibáztak a játékosok, és nehéz volt kiszámítani hogy mi lesz a vége. Végül döntetlen, 26-26 lett úgy, hogy bármelyik csapat megnyerhette volna a mérkőzést, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy talán így volt a legigazságosabb. A csabaiaknak nincs szégyenkeznivalójuk, ez az egy pont még nagyon értékes lehet a végelszámolásnál…
Így látták a főszereplők
Skaliczki László (vezetőedző, Békéscsabai ENKSE): Amikor háromgólos különbségnél megkaptuk a lehetőséget, akkor nem éltünk vele. Azt, hogy a végén nem találtuk el a kaput, azt nagyon rosszul éltem meg. Elfogadhatatlan, hogy a hajrában nem tudunk kidolgozni egy olyan helyzetet, amiből könnyű gólt dobhatnánk, ilyenkor egy kicsi meghalok. Ötven percig szépen építkeztünk, a végén nem tudtuk eldönteni a két pont sorsát, majd kiderül, hogy ez az egy pont végén mire lesz elég.
Diószegi Nikolett (játékos, Békéscsabai ENKSE): Szerintem jobban kellett volna összpontosítani a végén. Szakaszokban jól védekeztünk, de volt olyan, hogy szétestünk. Lehetett volna jobb a fal, de nem emiatt maradt el a győzelem, a támadójátékban kellett volna pontosabbnak lenni.
György László (vezetőedző, Dunaújvárosi Kohász KA): Erre számítottunk itt a Viharsarokban, egy nagyon agresszív védekezésre, de az első félidőben mégis elaludtunk, nem vettük fel a meccs ritmusát. Sokat futottunk az eredmény után, dekoncentráltak voltunk. A végére összekapta magát egy kicsit a társaság, összességében egy jó Békéscsabától szereztünk pontot.
Kovács Anna (játékos, Dunaújvárosi Kohász KA): Nekem egy kicsit csalódás volt ez a meccs, de a társaim nevében is mondhatom ezt. Tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz, a Vác és Debrecen is hagyott itt pontokat. A végén teljes káosz volt, két labdát is eladtunk, butaságokat csináltunk, de ez igazából az egész meccsre jellemző volt.
Szegedi Zsolt
