A Békéscsabai V-52. számú Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület idén ünnepli alapításának centenáriumát. Az egyesület jogelődje, a Délmagyarországi Baromfi, Nyúl és Galambtenyésztők Egyesülete 1923. április 1-jén, 42 taggal alakult, ma már 52 tagja van.
Bódi Beáta, a Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy nem sok olyan egyesület van, amely centeneráiumi ünnepséggel büszkélkedhet.
– A Békés Vármegyei Kormányhivatal és főképpen főispán úr is elkötelezett az állatvédelem mellett, ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk a Viharsarki Állatmentő Alapítvánnyal, illetve folyamatosan nyomon követjük az állatvédelmi törvények változásait és szükség esetén mi magunk is jogszabályváltozatást kezdeményezünk – fogalmazott. Bódi Beáta arra is felhívta a figyelmet, hogy Békés vármegyét is elérte a madárinfluenza-járvány, ezért mindenkitől azt kérte, hogy a járványvédelmi intézkedéseket tartsák be és bármilyen gyanú esetén azonnal forduljanak állatorvoshoz.
– 1923 óta folyamatosan vannak kiállításai az egyesületnek, melyeket a háború előtti időszakban minden évben másik városban rendeztek a megye területén. Az 1958-ban rendezett nemzetközi kiállítás hozta meg az igazi nagy hírnevét az egyesületnek, azóta folyamatosan, általában két évente rendezünk kiállításokat. A koronavírus- és a madárinfluenza-járvány miatt két évvel ezelőtt elmaradt a rendezvény, de most a 100 éves évfordulónkat mindenképpen meg akartuk ünnepelni. A madárinfluenza sajnos nagyon megtizedelte a nevezők számát, de úgy gondolom, hogy a centenáriumhoz méltóan azért sikerült egy elég nagy kiállítást összehoznunk – mondta el a Békéscsabai V-52. számú Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület elnöke.
Tímár Pál hozzátette: az idei kiállításra több mint 130 kisállattenyésztő nevezett, akik közel 1200 állatot hoztak el. A kiállítás olyan, mint egy szépségverseny, mert a baromfikat, galambokat, nyulakat úgy készítik fel, hogy gyönyörködni lehessen bennük és szakavatott bírák értékelik, milyen előnyei, esetleg hibái vannak az állatnak. Pontszámokat kapnak, ez alapján díjazzák őket, így egy egészséges versenyszellem is kialakul az állatratók között és sokat tanulnak arról, hogy a tenyésztés során mire kell figyelniük.
Zelenyánszki András 1952 óta tagja az egyesületnek és több fajta galambot tenyészt. Több, mint 70 évvel ezelőtt strasszer galambokkal kezdte, de a buharai dobosok a legnagyobb kedvencei. Ez egy nagyon régi fajta, még az 1400-as években papok tenyésztették ki kolostorokban és ennek a fajtának a tenyésztése a mai napig is folyik különböző változtatásokkal – mondta el a békéscsabai tenyésztő.
– Az idei kiállításra harmincnégy galambot neveztem be, van egy kollekcióm, nyolc darab kékszív hátú galamb. Ezt nagyon régen tenyésztem és igyekszem, hogy mindig a csúcson legyek ezzel a fajtával, ebből olyan olyan 40-50 darabot tenyésztek általában egy évben. Hoztam szintén 8 schmalkaldeni galambot is. Még az István malom működése idején láttam meg ott egy szerecsenfejű példányt, azóta foglalkozom velük – tette hozzá.