2021 év elején indult el az a fejlesztés a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban, amely során a kiállítóhely teljes informatikai rendszere megújult.
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc szülőházát is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint Gyula város önkormányzata nyert 8 millió forintos támogatást a fejlesztésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston Programjában. A támogatási összeghez 900 ezer forint önerőt a település biztosított.
– A 2011-ben átadott tárlat felépítése és tartalma nem változik, ám a támogatásnak köszönhetően saját fejlesztésű, interaktív elemekkel tudjuk azt bővíteni. Ezek az újdonságok inkább kiegészítik a rendkívül információgazdag kiállítást, annak befogadását könnyítik még inkább a látogatóknak, miközben interaktivitásukkal egyúttal a látogatói igények változásaira is reagálni tudunk – fogalmazott az ügyvezető.
Az Erkel emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővül, valamint a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket cserélték modernekre, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre. Az okostükör Temesváry János, az Erkel Nonprofit Kft. műszaki vezetőjének fejlesztése, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók. Ezzel Erkel Ferenc szülőháza az Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol interaktív eszköz segíti az élményalapú információ átadást.
– Bár a kiállítás koncepciója és tartalma valóban marad az eddigi, két jelentős tárggyal mégis bővítjük azt – tájékoztatott Fekete-Dombi Ildikó.
A szakember közlése szerint a jövő pénteki átadást követően a látogatók megtekinthetik majd azt az aranykoszorút, amelyet Erkel Ferenc ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől. Az ötven drágakővel díszített aranykoszorút, amelyet Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban, eddig az Almásy-kastély időszaki kiállításán lehetett megtekinteni. A tárlatba bekerül a zeneszerző 1849. január 1-i keltezésű kéziratos kottája is, ezt Marczibányi Mária emlékalbumába jegyezte le. A kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeum.
A tavaly év elején megkezdett fejlesztés átadása a járványhelyzet miatt több alkalommal került későbbi időpontba. A tervek szerint az Erkel emlékház digitális fejlesztését február 18-án (pénteken) 16 órakort L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adja át az Apor Vilmos téri épületben. Az eseményen Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész közreműködésében elhangzik a tárlatba bekerülő, 1849. újév napján lejegyzett kézirat dala is.
A digitális fejlesztések átadásához kapcsolódva a február 19-20-ai hétvégén az Erkel Ferenc Emlékház féláron lesz látogatható.
Mindkét, most a kiállításba kerülő tárgy különös jelentőséggel bír. Az aranykoszorú nemcsak pénzben kifejezhetetlen értéke miatt, de még a története okán is különleges. A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, s annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz azonban – amely nem fért be a trezorba, s emiatt azt a páncélszekrény tetejére rakták – nem nyúltak a katonák. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, a hallatlanul értékes ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum tulajdonában.
Mindenképp figyelemreméltó a kézirat is. Különlegességét maga a dátum adja: a szabadságharc közepén Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy – bár a ’70-es években Bónis Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről – a gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert. A kézirat keletkezésekor 18 esztendős kisasszony és az akkor már befutott komponista valószínűleg a Marczibányiak pesti palotájában találkozhatott. A nemesi család feltételezhetően Erkel Ferenc személyes jelenlétével szerette volna emelni rendszeresen megrendezett zenei estjeik presztízsét.
Forrás: Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
