Elhízás és túlsúly tekintetében a magyar lakosság benne van az első háromban Európában, míg világszerte az első tízben. Az Elhízástudományi Világszövetség (World Obesity Federation) idei jelentése szerint főként a férfiak és a fiú gyerekek körében nő drámaian az elhízottak aránya, sajnos egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg.
A cukorbetegség is sajnos valódi népbetegséggé „lépett elő”: 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma globálisan, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések. Hazánkban 750 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről.
Mind az elhízás, mind a 2-es típusú diabétesz civilizációs betegség. Kialakulásukhoz az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul, de a két kórállapot más tekintetben is kéz a kézben jár: az elhízás fontos kóroki tényező a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, egyúttal jelentősen megnehezíti a megfelelő vércukorszint elérését és tartós fenntartását.
Dominó-effektus: az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat
A súlytöbblet tehát a 2-es típusú cukorbetegség egyik legfontosabb kockázati és kóroki tényezője: ha elhízunk, jó eséllyel magas lesz a vérnyomásunk és cukorbetegek leszünk. Az elhízás és a cukorbetegség az egész szervezetre hatással van – az anyagcsere eltérései és a zsírszövetből induló, a teljes szervezetre kiterjedő krónikus gyulladás már jóval azelőtt károsítja a különböző szerveket, mielőtt felismernék. A koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakorisága 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélye 2-6-szorosára nő. A magas vérnyomás és a diabétesz az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy 40%-a szenved idült vesebetegségben, a rossz veseműködés következtében a betegek egy része végül vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul. Mindezek a kórállapotok jelentős mértékben hajlamosítanak korai kardiovaszkuláris halálozásra.
„Bár modern, fogyasztói világunk sokszor hajlamos azt sugallni, hogy az elhízás elsősorban esztétikai kérdés, de valójában jóval inkább egészségügyi- és sajnos mára egészséggazdasági tényezővé vált. Az elhízás több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, közülük a leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések. Egyes becslések szerint hazánkban önmagában 200 milliárd Forintot meghaladó kiadást generál évente az egészségügyben” – mondta el Dr. Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára.
Az életmódváltást nem lehet megúszni – minél előbb, de sosem késő
„Az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt, de nincs egyelten „gén”, amely elhízáshoz vezetne, és sajnos nincs egyetlen „csodaszer” sem ellene. A túlsúly kezelésének elengedhetetlen része az életmódváltás, ha lehet minél előbb, hiszen, ha valaki évtizedekig elhízottként élt, azt nem lehet meg nem történné tenni azzal, hogy 20 év után hirtelen lefogy az illető, mivel a társbetegségek ekkor már sokszor kialakultak. Ugyanakkor a fogyással kedvezőbbé válhatnak az egyes szív- és érrendszeri kockázati tényezők.” - tette hozzá a tanár úr. Azonban az életmódváltás gyakran nehéz, és sok esetben önmagában nem eredményez tartós testsúlycsökkenést, többek között a szervezet védekezőmechanizmusai miatt. Az életmódváltás fenntartása hosszú távú, komplex stratégiát kíván, melynek a diéta, testmozgás mellett szerves részét képezheti a megfelelő gyógyszeres, esetleg sebészi beavatkozás.
„Az egyes megbetegedések nem elszigetelten alakulnak ki, egy szerv egészséges működése hatással van a többire is, az egyes kórképek mégis sokszor rendszerint önmagukban kerülnek kezelésre. A mi célunk, hogy olyan módon kezeljük a betegeket, melyek igazoltan csökkentik a társbetegségek kockázati tényezőit és ezáltal a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát. Ehhez viszont elengedhetetlen az elhízás és a diabétesz mielőbbi diagnosztizálása és a társszakmák – így például a háziorvosok, a diabetológusok, a nefrológusok, a kardiológusok, a neurológusok és a hypertónia szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, ezáltal biztosítható a betegek életének meghosszabbítása” – mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
A Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság által közösen szervezett Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegség és szövődményeinek gondozásában: cukorbetegség és elhízás című kerekasztal-beszélgetés célja is az volt, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevők, az ellátást finanszírozó és döntéshozó kormányzati szervek és végül, de nem utolsó sorban az érintetteket képviselő betegszervezetek közötti aktív kommunikációnak és együttműködésnek teret biztosítsanak.
– Az elmúlt években közösen a Magyar Diabetes Társasággal el tudtuk érni azt, hogy a közélet napirendi pontjai között folyamatosan ott szerepel a cukorbetegség ügye. Az elmúlt hetekben is egyeztetéseket folytattunk az MDT vezetőégével és civil szervezetekkel egy nagyon fontos témakörről, több minisztériumot is bevonva a tárgyalásokba. Bízom benne, hogy ennek az eredményéről hamarosan, előreláthatólag még ebben az évben közösen tájékoztathatjuk Önöket – emelte ki videóüzenetében dr. Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó.
