A túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Jelenleg ennek a madárfajnak zajlik a repatrációja Dévaványán. A helyszínen járt stábunk, ahol Szél Antal István természetvédelmi területfelügyelővel beszélgettünk a madarak visszavadításáról.
– A Túzokvédelmi Állomás munkatársai idén eddig 37 esetben végeztek védelmi intézkedéseket. A fészekaljak jelentős részét sikerült a területen megóvni, a tojó visszaült a tojásokra, így azokat nem kellett beszállítani az állomásra. Húsz tojás esetében azonban más megoldás nem kínálkozott, így azokat beszállították a keltetőbe, ahol gondos felügyelet mellett végül tizennégy túzokcsibe kelt ki. Közülük tízen már elérték a nyolchetes kort, így megkezdhettük a repatriációjukat. A másik négy fióka közül kettő négyhetes, kettő pedig csupán kéthetes, így ők még néhány hétig a Túzokvédelmi Állomáson maradnak – mondta el a szakember.
A repatriáció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tíz fiatal túzokot kihelyezték a 400 hektáros Túzokvédelmi Mintaterületre, ahol gondozói felügyelet mellett maradnak egészen szeptember végéig. Néhány nap múlva mindannyian egyedi jelölőgyűrűket kapnak majd. A madarak nagyon jól viselték a helyszínváltozást, két nap múlva már nagyokat repültek a területen, de mindig visszatértek biztos pontjukhoz, a gondozójukhoz. A repülés gyakorlása közben mellizmaik is megerősödnek, gyakorlatilag teljesen fel tudnak készülni a szabad életre.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság túzokvédelmi mintaterületét speciális, föld alatt és föld felett futó kerítés veszi körül.
– A nevelési folyamat része, hogy a túzokkeltető és nevelő álllomáson nevelkedett madarakat visszaadjuk a szabadtermészeti környezetnek, amely a vadmadaraknak is az élőhelye. A visszavadítás lényege, hogy a szoros emberi kötődés, ami a keltetéstől kezdve megvolt, kezdjen felszakadni. Megszűnik az éjszakai és a nappali őrzés, önállóvá válnak – fogalmazott Szél Antal István. Hozzátette, hogy az ideális élettérnek köszönhetően a vad madarak könnyebben ismerkednek a még nem vad madarak csoportjaival.
A területfelügyelő ismertette: ezek a csoportok napról-napra közelebb kerülnek egymáshoz, és magától értetődően egymásba olvad a két csapat.
– A munkánk nagyon fontos része a becsatlakozás megtörténése. Értem ezalatt, hogy az ember által nevelt madarak begyalogolnak a vadon táplálkozó madarak közösségébe, utána pedig óráról-órára veszik fel a "külsős" viselkedési jegyeket – ismertette a szakember, kiegészítve azzol, hogy a mintaterületen szeptember végéig napi 24 órás felügyeletet tartanak, majd csökkentik a látogatások, gondozások időtartamát. A fiatal madarak mintegy két hónap alatt képessé válnak az önálló életre, vagyis arra, hogy csatlakozzanak vad társaikhoz és teljes értékű egyedeivé váljanak a Dévaványai-Ecsegi puszták túzokállományának.
Galéria
