Eddig mintegy 30-40 példányt sikerült megfigyelniük a szakembereknek.
A kék vércsék telelőterülete Dél-Afrikában van. A novembertől februárig terjedő időszakot az Afrika délnyugati részein elterülő szavannákon töltik. A tavaszi vonulás előtt Angola térségében gyülekeznek. A költőhely felé vonulva előbb az Egyenlítő menti esőerdők felett repülnek keresztül, majd át kell kelniük a Szaharán, vagy egy hosszabb, nyugati kerülő úton jutnak el Európába.
A költőterületre legkorábban április közepétől érkező kék vércsék egyetlen maratoni repüléssel szelik át a Szaharát. Ezek a párok foglalják el a legjobb helyen lévő költőhelyeket, május közepét követően pedig ők kezdhetnek leghamarabb költésbe.
A kék vércsék telepeken és szoliter módon is költenek. Ahogy a többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket, hanem elsősorban varjúfélék üres fészkét foglalja el. Három-négy, ritkán öt téglavörös tojását május-júniusban rakja le. A tojók és a hímek egyaránt kotlanak, ami körülbelül négy hétig tart. Mindkét szülő eteti a fiókákat, melyek négyhetes korukra válnak röpképessé.
A kék vércse főként rovarokkal táplálkozik, nagy számban fogyaszt sáskát, szöcskét, szitakötőt, s különböző bogárfajokat is. A gerinces állatok közül rágcsálókat, gyíkokat, békákat (főként barna ásóbékát) zsákmányol.
2021-ben a cserebökényi pusztákon 116 pár kék vércse költött. A legtöbb, 61 pár a rekettyési műfészek-telepen nevelte fel fiókáit. Cserebökény térségében a vércsék költését a Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei 250 költőláda kihelyezésével segítették elő. Az idén is jó költési eredményeket várnak, a most visszaérkezett kék vércsék már foglalni kezdték a költőládákat.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
