Az uniós források eddigi, és jövőbeni felhasználási lehetőségeiről, valamint a kormány fejlesztéspolitikájáról számolt be Csepreghy Nándor egy szakmai fórumon, Békéscsabán. Az előadásban a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tájékoztatott, hogy a kormány 2016-ban az uniós források 75 százalékát kiírta, ezzel az unió egészét figyelembe véve is az élbolyba tartozik Magyarország. A kormány az ország gazdasági, pénzügyi, energetikai szuverenitása erősítését tartja az egyik legfontosabb célnak.
2016 sok meglepő változást hozott a világpolitikában, amelyek hatással vannak a hazai politikai életre is – kezdte Csepreghy Nándor, utalva a britek kilépésére az Európai Unióból. Mivel Nagy Britannia az EU nettó befizetőjeként 2022-ig finanszírozta volna a Keletközép-Európa, így Magyarország fejlesztéseit is, ezért a kilépéssel az országba érkező pénzek jelentősen csökkenhetnek.
Csepreghy úgy véli az EU jövője attól függ, hogy milyen típusú együttműködést tud gazdasági értelemben kialakítani az orosz piac, az USA és az EU közössége. Ha nincs együttműködés, akkor a világgazdasági versenyben egyre hátrébb fogunk sorolódni. Míg 2006-ban a világ GDP-jének az európai közösség a 33 százalékát, 2016-ban ugyanez a szám 23,5 százalék.
Csepreghy Nándor úgy fogamlazott: a térség országainak összefogásával van lehetőség arra, hogy az európai közösség a növekedés új motorját adja. Egy teljesen újragondolt együttműködésre van szükség az európai unión belül, de ezen belül egyes régióknak a sajátosságát teljesen újra kell formálni, így a Keletközép-európai régió legfontosabb célkitűzése, hogy transzferzónát képezzen a keleti és a nyugati piac között.
A tájékoztatón elhangzott: Magyarország rendelkezésére álló mintegy 8600 milliárdnyi kohéziós és vidékfejlesztési forrásból, valamint az úgynevezett normatív támogatásokből, amelyek összességében 12000 milliárd forintot tesznek ki, 75 százalékot már kiírtak, ebből 40 százalék sikeresnek tekinthető, 20 százaléknál pedig a szerződéskötés, és kifizetés fázisában tartanak. A korábbi 17 százalékkal szemben 53 százalék ment a közvetlen vállalkozó szektorba. Az idei kifizetési célszám 2100 milliárd forint volt, amit várhatóan 1700 milliárd forinton zár a kormány.
A magyar gazdaságpolitika legfontosabb célja az, hogy a belső keresletet a lehető legmagasabb mértékben 80-90 százalékos mértékben képes legyen kielégíteni, de fontos, hogy legyenek magyarországi gazdásági szereplők, akik a világgazdasági versenybe is be tudnak kapcsolódni.
A magyar gazdaságnak stratégiai érdeke, hogy autóipari központ lehessen a jövőben. Emellett a gyógyszeripar és az informatikának egy szűk szegmensével tudunk még megjelenni a paicon. Ha e területeket sikerül felépíteni, akkor a magyar gazdaság 2020 után akkor is növekedési pályán tud maradni, hogyha az uniós források ebben a formában nem, vagy egyáltalán nem jelennek meg Keletközép-Európában - véli Csepreghy.
A gazdasági növekedés eléréséhez az energetikai szuverenitást is meg kell teremteni. Az államtitkár szerint rövid távon nem tudjuk elérni, hogy száz százalékban megújuló energiaforrásokra alapozzuk az energiatermelést, azonban 2020-ra meg tudjuk duplázni a zöldenergia részarányát a 2012-es szinthez képest, az az elérhetjük a 14,8 százalékot.
Szó volt az elmúlt év adócsökkentéseiről, az államigazgatás egyszerűsítésről, az államapparátus tervezett létszámrendezéséről. Csepreghy szerint az a munakerőkereslet, ami hiányként jelentkezik a munkaerőpiacon az részben az állami szférából pótolható, azt pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy a 4,4 millió munkavállalóból 1,1 millió az állami szektorban dolgozik.
Dr. Orosz Tivadar a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta a kormány és a kereskedelmi iparkamara szorosan együttműködik a gazdaság fellendítésének tekintetében. - Egy adócsökkentési program, egy több éves adminisztráció csökkentési program zajlik jelenelg, annak érdekében, hogy a vállalkozók gazdálkodási feltételeit meg lehessen könnyíteni. A forrásjuttatás is kézenfekvő, hiszen nagyon fontosak ezek a források, hogy komolyabb fejlesztéseket meg tudjanak a vállalkozók valósítani.
A szakmai fórum egyben a kereskedelmi és iparkamara kibővített elnökségi ülése is volt, ahol városi képviselők, kormányhivatali dolgozók és kamarai tagok jelentek meg.
