A Gyulai Várszínház évadának Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja elnevezésű tematikus hete Anton Pavlovics Csehov műve nyomán készült Cseresznyéskert című táncszínházi előadással folytatódott.
– Az évad összeállításakor mindig arra törekszünk, hogy a legkülönbözőbb ízlésű közönség számára is minőségi, művészeti élményt kínáljunk. Az idei repertoárban három Csehov-alkotás is helyet kapott – fogalmazott Elek Tibor, a teátrum igazgatója.
Az előadás egy letűnt világ határára kalauzolja a nézőt, ahol múlt és jelen szorosan összefonódik. A Cseresznyéskert táncszínházi változata a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A történet középpontjában egy régi, lassan pusztuló birtok áll, amelynek cseresznyéskertje nem csupán díszlet, hanem összetett szimbólum: egyszerre jeleníti meg a múlt szépségét, a társadalmi hierarchia átalakulását, valamint a közösségi és személyes veszteségeket.
A Feledi Project bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven dolgozza fel. A szereplők belső konfliktusai, egymáshoz és a kerthez fűződő érzelmi viszonyai elsősorban a táncon, a gesztusokon és a mozdulatok dinamikáján keresztül rajzolódnak ki.
– Korábban már feldolgoztam Csehov Sirály című művét. Az írásaiban olyan pontosan megformált emberi sorsok és helyzetek jelennek meg, amelyeket a tánc nyelvén is nagyon jól ki lehet fejezni. A mai egy közismert mű, sokan találkoztak már vele, táncszínpadon azonban ritkán látható. Úgy gondolom, korosztálytól függetlenül érdekes lehet a közönség számára, hiszen egy izgalmas összművészeti produkció született. Az emberi sorsokat és kapcsolatokat különösen érzékletesen lehet megmutatni a mozdulatok segítségével – osztotta meg Feledi János rendező-koreográfus, a Feledi Project művészeti vezetője.
Hozzátette: a mozdulatok minősége, tempója és dinamikája egyaránt az érzelmi tartalmakból fakad. A táncművészek saját érzéseiket is beépítik a játékba, így olyan gesztusok és mozdulatsorok születnek, amelyek pontosan képesek leképezni a szereplők közötti viszonyokat és az adott szituációkat.
A produkciót Kulka János Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész közreműködése is gazdagította. Az előadás meghatározó eleme az élő jazz-zene is: a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilága új értelmezési réteggel gazdagítja Csehov történetét. A zene nem pusztán kíséri a táncot, hanem folyamatos párbeszédet folyt vele.
– A néző azt gondolhatja, hogy itt minden pontosan meg van komponálva, és nekünk csak végre kell hajtanunk az előre meghatározott feladatokat, de ez nem így van. Az előadás egy része természetesen rögzített, ugyanakkor több improvizációs szakasz is van, amikor nekünk, zenészeknek nagyon intenzíven kell figyelnünk a táncosokra. Nagyon szeretem az orosz kultúrát és az orosz zeneszerzőket, leginkább az érzelmi gazdagságuk fog meg. A tánc és az élő zene ebben különösen jól tud együtt működni. A közönség romantikus, vad és szélsőségesen színes zenei világot hallhat – mondta el Sárik Péter jazz-zongoraművész, zeneszerző.
A teátrum 63. évada augusztus 18-án, kedden Krasznahorkai László Sátántangócímű művéből készült kortárs táncelőadással zárul.
Galéria
