25 csapat vett részt a főzőversenyen és különböző, elsősorban gyerekeknek szóló programon. Kürti Sándor polgármester úgy fogalmazott, hogy a település szempontjából minden alkalommal nagyon fontos a falunap, mert a szervezőknek az a célja, hogy összehozzák a családokat, az embereket.
Galéria
– Minden csapat kapott 5 kilogramm marhahúst, amiből azt készítenek, ami a szívük vágya. Mindig békében, barátságban, jókedvvel zajlik ez a főzőverseny. Ez most már hagyomány nálunk, sőt, már a környező településről is érkeznek nevező csapatok. Ez a családias falunap azért fontos, mert nálunk az összetartás nagy erő: családiasan élünk a településen, befogadóak vagyunk és szívesen látunk mindenkit – mondta el Tarhos polgármestere.
A falu vezetője kiemelte: a közösség érdekében dolgozott azon, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye átvegye a település általános iskolájának fenntartását, amely 2022-ben történt meg. Hangsúlyozat: Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi püspökkel együttműködve olyan alapot tettek le az együttműködéssel, amely nem csak biztosította a még meglévő általános iskolai oktatást, de a fejleszti is azt. A következő két évben már 1-től 8 osztályos korig járhatnak a településen iskolába a diákok, és az épületet is felújítják, sőt, bővítik is.
A csoportos, egyéni tanulásra és közösségi munkára alkalmas terek épülnek az iskolában
A tarhosi falunapon a felújítás alatt álló a Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Tarhosi Általános Iskolája bokréta ünnepét is megrendezték, valamint az érdeklődő lakosoknak Lipcsei Gábor okleveles építész – az intézmény tervezője – bemutatta a munkálatokat.
– Én is ebbe az épületbe jártam iskolába, de számomra az a legfontosabb, hogy egy olyan munkának a részese vagyok, amely esélyt ad arra, hogy a település hosszabb távon megmaradjon. Azok a szabályok már nem érvényesek, amelyek a régi iskola építésénél voltak szempontok. Az oktatás és a társadalmi átalakulás miatt a gyerekek már nyitottak, és az intézmények külső és belső tereit, valamint azok kapcsolatait is ennek megfelelően kell kialakítani. Ma már nemcsak tantermeket és folyosókat, hanem úgynevezett tanulási tájat alakítunk ki, amelyben a különböző terek alkalmasak a csoportos, egyéni tanulásra és közösségi munkára – emelte ki az építész. Licspei Gábor hozzátette: az épület eredeti struktúrája és a költségkeret jelentett kötöttséget, de véleménye szerint sikerült az adottságokat úgy felhasználni, hogy ez a fajta oldottabb belső tér álljon rendelkezésre.
Galéria
A koraszülöttmentőkért futottak
Sok helyi család segítette azzal a Viharsarki Koraszülött Mentő Alapítvány munkáját, hogy részt vett a jótékonysági futóversenyen.
Galéria
– Az emberek már tudják, hogy minden forint, amit felajánlanak a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítványnak, az mind a koraszülött mentésre megy. Hálásan köszönjük. A koraszülött mentés legnagyobb kihívása működtetni a mentőautót, ami nagy sok pénzt: a havi két és fél, három millió forintot jelent. Ezt az alapítvány magára vállalta, és csak úgy tudja folytatni, ha ilyen sok jó ember van, aki támogat bennünket és mellénk áll – hangsúlyozta dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány kuratóriumi elnöke.
