Ez lehet szóbeli, fizikai vagy közösségi bántalmazás, amit egy személy vagy csoport is elkövethet. Mivel a gyermekek általában nem mernek szólni a támadásokról, vagy szégyellik a helyzetet, a legtöbb esetben nem kérnek segítséget.
A zaklatás lehetséges formái: közösségből való kiközösítés; kicsúfolás, csúfnéven való szólítás; pletykák terjesztése; fenyegetés; közösség előtti megszégyenítés; kellemetlen felvételekkel, fotókkal való zsarolás; szóbeli támadások; fizikai bántalmazás; az áldozat tulajdonának megrongálása.
A zaklatás elszenvedője természetesen semmilyen alapot nem szolgáltat a bullyingra, de az áldozattá válás kockázata bizonyos esetekben megnő. Ilyen például kiváltó okként: a közösség többi tagjától eltérő anyagi vagy társadalmi helyzet; a közösség többi tagjától eltérő fizikai adottságok (pl. túlsúly vagy soványság); testi fogyatékosság; tanulási zavarok, nehézségek; eltérő szexuális orientáció; a közösség többi tagjától eltérő vallási hovatartozás; bizonyos betegségek.
A rendszeres zaklatás következményeként az áldozatnál fokozódik a depresszió, a szorongás és az alvászavarok kialakulásának kockázata, de akár kárt is tehet önmagában vagy öngyilkosságot is elkövethet! Ne várjuk meg, amíg baj történik! Az iskolakezdés nemcsak új lehetőségeket, hanem sajnos kockázatokat is hozhat. Szülőként beszélgessünk erről gyermekeinkkel, mielőtt még nem késő!
Forrás: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
