Január elsejétől megszűnik az ikonikus fém szódapatronok visszaváltása, jelentette be a terméket gyártó vállalat a közelmúltban. 2018-tól csak eldobható patronokat lehet majd vásárolni a klasszikus szódás- és habszifonokhoz – írja a hirado.hu.
A patronok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Liss Kft. a minőség növelésével indokolta a lépését. Az új, eldobható patronok gáztöltetét a kivonás alatt álló termékekhez képest több mint 30 százalékkal növelték. A biztonságosabb zárású új patronok 5 évig is megőrzik a minőségüket.
A fejlesztés miatt a megszokott fogyasztói árak is jelentősen emelkednek. Az új szódapatronokat a megszokott tízes csomagban árulják majd, 999 forintért. A kivonás alatt álló visszaváltható termékek hasonló kiszerelésben 300-400 forintba kerülnek jelenleg. Az új habpatronok tízes csomagban kerülnek majd forgalomba, 1290 forintos áron.
Az új patronok használatához a nyakgumit is ki kell majd cserélni a szifonokban, amit a Liss Kft. az első két hónapban ingyenesen biztosít a fogyasztók számára. A kék színű szelep felhelyezése nem befolyásolja a régi típusú patron működését, így az idén vásárolt kifutó termékek is fennakadás nélkül használhatók a nyakgumicsere után is.
Egy korszak ér véget
A visszaváltható szódapatront 1960-ban kezdték gyártani a vas megyei Répcelakon, az állam Szénsavtermelő Vállalat helyi üzemében. Az ikonikus fémpatron műszaki paraméterei az elmúlt évtizedek során lényegében nem változtak. A korral azonban a jogutód Liss Kft.-nek is haladni kell, valamint választ adni a megváltozott fogyasztói szokásokra.
Néhány évtizede még százmilliós tételben fogytak a patronok, de mára ez a szám mindössze 10 millió darabra csökkent. Az ásványvíz kiskereskedelmi térhódítása mellett a legújabb dizájn szódagépek terjedése is szerepet játszott a piac szűkülésében. Ugyanakkor továbbra is több tízezer hazai háztartás használ szifonokat, de a költséghatékonysági szempontok miatt a Liss Kft.-nek muszáj racionalizálnia a termékeit, ha továbbra is versenyképes akar lenni a piacon.
Bár az újítás észszerűnek tűnik, de akár veszélybe is sodorhatja az iparág magyarországi jövőjét, hiszen az áremelés miatt a boltban kapható szénsavas ásványvizek literenkénti ára így már olcsóbb, mint az otthon készített szódáé. Persze sokan már a megszokás miatt is ki fognak tartani a szifon mellett. Ebben az is közrejátszik, hogy még mindig könnyebb a patronokat hazacipelni, mint a nagy ásványvizes csomagokat.
A Liss Kft. tavaly egy 3600 négyzetméter alapterületű új csarnokot épített Répcelakon, ahol lehetővé vált az új gyártási technológiák telepítése. A beruházás mintegy félszáz új munkahelyet teremtett. A teljes egészében magyar tulajdonban lévő cég termékeit hazánkon kívül egész Európában, Észak-Amerikában, Közép-Amerikában és Dél- Amerikában, valamint Afrikában is értékesítik.
Csaknem kétszáz éves tradíció
A szódavíz magyarországi népszerűsége Jedlik Ányos bencés szerzetes találmányához köthető. A polihisztor 1826-ban Győrben fedezte fel a módját a mesterséges szénsavas víz előállításának. A nyugat-magyarországi nagyvárosban Jedlik Ányos mellett legnépszerűbb találmányának is emléket állítottak egy szódásszifont mintázó köztéri szökőkúttal.
A szódavíznek kezdetben csak a szerzetes rendtársai örülhettek, ám Jedlik 1828-29-től elkezdett behatóan foglalkozni a mesterséges ásványvizek iparilag is használható előállítási módjával. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz olcsó nagyüzemi gyártása hazánkban, és az a megoldás is, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével nyerjük ki a szódavizet annak érdekében, hogy több szén-dioxid maradjon az italban.
Jedlik találmányának köszönhetően hazánkban gyorsan közkedveltté vált a szódavíz. Az iparosok a vásárlói igény miatt gyorsan átálltak a gépek gyártására. Emiatt már a 19. században virágzásnak indult a szikvízgyártás, mint kisipari mesterség.
Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és visszaváltható üveg szódásszifonokban árulták. A 20. század második felében megjelentek a szifonok, amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja. Januártól ezek a patronok már csak eldobható verzióban állnak a hagyományos szódakészítési módszert kedvelő fogyasztók rendelkezésére.
Magyar fröccskultúra
A bor és szódavíz keverékéből készült fröccs 2013-ban került be a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle fröccsfajták alakultak ki az elmúlt évtizedekben. A legnépszerűbb a kisfröccs, melyben az arány 1:1, és a hosszúlépés, amelyben 1:2 az arány a szódavíz javára.
A legenda szerint a fröccsöt 1842. október 5-én a Fáy András fóti pincéjében tartott rendezvényen találták fel, ahol többek között részt vett Vörösmarty Mihály és Jedlik Ányos is. A bencés szerzetes magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el.
Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort.
