Meglehetősen borús, már-már apokaliptikus képet fest a jövőről egy új tanulmány. Az Európai Bizottság kutatóközpontja "vízháborúkat" vizionál, amikor a népességnövekedés és a klímaváltozás miatt szűkössé váló vízkészletekért harcolnak majd az emberek.
Az Európai Bizottság intézménye (Joint Research Centre) szerint a klímaváltozáshoz párosul a valaha volt legnagyobb mértékű népességnövekedés, ami öldöklő versenyt eredményezhet az egyre szűkösebbé váló erőforrásokért. Ez pedig regionális instabilitást és társadalmi elégedetlenséget eredményezhet.
A tanulmány több "forró pontot" azonosít a világban, ahol a legnagyobb valószínűséggel fellángolhatnak a "hidropolitikai" problémák. Nem meglepő módon ezek jellemzően azok a területek, ahol már most is nehézkes a friss vízhez való jutás és ahol a határokon átnyúlnak a vízkészletek (vagyis olyan helyek, ahol országok osztozkodnak ugyanazon tó vagy folyó vízén). Olyan időkben, amikor a környezeti faktorok miatt a vízkészletek egyre szűkösebbek, ez feszültségeket eredményezhet.
Az öt legsebezhetőbb környék a Nílus, a Gangesz-Brahmaputra, az Indus, a Tigris-Eufrátesz és a Colorado folyók környéke - állítják. A kutatók a gépi tanulást alkalmazták azon faktorok meghatározására, hogy mi válthatja ki a vízért folytatott harcokat. Az algoritmus a korábbi, vízhez köthető konfliktusok adatain alapult. Mert ezek a harcok nem újkeletűek, az adatbázis 551 ilyet rögzített a történelem során.
A kutatók számításai szerint 75-95 százalékos a valószínűsége annak, hogy a következő 50-100 évben ki fog törni egy "vízháború", ennek súlyossága egyelőre még nem látható előre. De a helyzet sokat javulhat, attól függően, hogy az egyes országok mennyire hajlandóak együttműködni.
Forrás: Portfolio
