A természet védelme az emberiség legégetőbb problémája

Világszerte aggasztó jeleket tapasztalhatunk a környezetpusztításunk miatt. Ennek oly mértékével néz szembe jelenleg az emberiség, amely a megszokott életvitelünk leghétköznapibb területein is komoly veszélyforrás lehet.

A jó víz és a megfelelő minőségű ivóvíz nem olyasvalami, amit az ember létrehoz, és az jó az élővilágnak is, hanem azt az élővilág hozza létre, segítve ezzel az embernek is – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában.

A vizes élőhelyek több mint 80 százaléka tűnt el az elmúlt 300 évben, főként emberi beavatkozás miatt. Az igazgató elmondta, ténylegesen átalakítottuk fizikailag a vizes élőhelyeket, ami a legdrasztikusabb hatás.

Ezen túlmenően komoly problémát jelent az is, hogy ami megmaradt, azt sem tudjuk fenntarthatóan használni – tette hozzá Sipos Katalin. A vizes élőhelyek és a tiszta ivóvíz kapcsolata különösen szoros.

 

Nem jó a természeti rendszer állapota

 

Sipos Katalin elmondta, amilyen állapotban van a természeti rendszer vagy az élővilág egy vízben, olyan állapotban van maga a víz is. Márpedig a természeti rendszer nincs jól. Az igazgató kifejtette: a hetvenes évektől 2014-ig bezárólag kevesebb, mint ötven év alatt, az édesvizek esetében 83 százalékkal csökkent az állatfajok állománya.

Nemcsak a vizes élőhelyek fajai, hanem a bolygó összes állata komolyan megsínyli a civilizáció fejlődését – derül ki a 2018-as Élő Bolygó jelentésből, amely Földünk állapotáról kétévente ad helyzetképet.

 

Illusztráció: pixabay.com

 

Növekvő ökológiai lábnyom

 

Az elmúlt öt évben az emberiség ökológiai lábnyoma nagyot nőtt, mondhatni 190 százalékkal – mondta el a műsorban Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Kiemelte: mindeközben ez a fejlődés, amin átmentünk, ugyan a Föld eltartóképességét is javította, de csak huszonhét százalékkal. Vagyis kijelenthető, hogy a Föld nem tud lépést tartani.

 

Csökkennek a gerinces állatfajok populációi

 

A Föld állapotát elsősorban olyan emberi tevékenységek, vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek.

Antal Alexa kifejtette: az Élő Bolygó Index a gerinces állatfajok populációit vizsgálja, ez 2016-ban 58 százalék volt, ami azt jelenti, hogy 1970-hez képest a gerinces állatfajok populációi ennyivel csökkentek. A 2018-as évi romlás 60 százalékos – tette hozzá.

A természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár. Antal hozzátette: a tiszta levegő, az ivóvíz, az élelmiszerforrás, a gyógyszereink forrása, és mindaz, amit a természettől kapunk, igazából a létünk és a gazdaságunk alapja.

 

Illusztráció: pixabay.com

 

Kellenek az erdők

 

A vizek, a vizes élőhelyek hűtik a klímát, míg a fák, az erdők megkötik a felmelegedés legfőbb okozóját, a szén-dioxidot.

A Földön még mindig nagyon sok erdő található, azonban ennek kétszerese volt jelen korábban – tájékoztatott a műsorban Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. Mint mondta, sok országban jelenleg is rohamosan fogy az erdőterület, Európában azonban szerencsére nem olyan nagymértékű.

Az idős erdők és a holtfák nagyon fontos részét képezik az élővilágnak, mert számos állatfajnak nyújtanak otthont, fészkelési lehetőséget, élelemforrást és segítik a fajgazdagságot. A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre. Erre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének múlt heti jelentése is figyelmeztet. Hangsúlyozza, hogy a fajok tömeges kipusztulása az emberiség végét is jelentheti.

Az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok kijelölik azt az utat, amelyen járnunk kell ahhoz, hogy a természeti értékeket megőrizzük. 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében, nagy valószínűséggel ez az utolsó alkalom, hogy észbe kapjunk.

Forrás: M1, hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , , , ,