– Először is tisztázzuk, hogy mi a helyzet Magyarországon a fecskéket illetően? Mit tapasztalnak?
– Személyes tapasztalatból mondhatom, hogy 10 évvel ezelőtt sokkal több fecskét láttam, amikor kinéztem az ablakomon, Mezőmegyeren. Ennek több oka is van. Leggyakrabban a klímaváltozásnál kötünk ki, ezt akkor is rásütjük az ilyen állományváltozásokra, amikor saját hibánkat is kereshetnénk benne. Rátoljuk erre a helyzetre, hogy melegszik az idő, nem olyanok a környezeti feltételek, és ezért van kevesebb fecske. Ennél azért lényegesen árnyaltabb a dolog. Szeretném, hogy amikor fecskéről beszélünk, mindenkiben tudatosuljon, hogy nemcsak a fecskéket sújtja ez a helyzet, hanem a magyarországi további 370 madárfajból elég sokat.
– Amikor még a Kárpát-medencében nem laktak emberek, akkor a fecskék sem voltak itt. A fecskéknek a fészkeikhez szükségük van valamiféle párkányzatra. Ott, ahol vannak hatalmas barlangok, sziklaszurdokok, számtalan fecskével találkozhatunk a mai napig is. Sokkal több fajjal, mint ami nálunk él. Amikor itt még ember nem lakott, és a természet szabadon nőtte be az egész tájat, akkor egy fecskefaj volt környékünkön, a partifecske, ők a folyómedrek szakadó partjaiban találták meg a fészkelőhelyüket. Ezek a madarak 1-1,5 méter mély költőüregeket ásnak a partfalba, és ott ki tudják költeni a fiókáikat. Ma már ezzel a fecskével találkozunk a legritkábban. Nem feltétlenül azért, mert ez fogyatkozott meg a legnagyobb számban, hanem azért is, mert nem nagyon járunk ki a természetbe, nem vagyunk közvetlen kapcsolatban ezekkel a madarakkal. A közelünkben, a falusias vagy tanyás környékeken elsősorban a füsti fecskék élnek, gyermekkorunk villásfarkú fecskemadarai. Számtalan versikét, népi elbeszélést lehet hallani a füsti fecskékről. Ezek a madarak nagyban kötődnek az állattartáshoz, a falusi életmódhoz. Nekik kell istálló, kell ló, sertés, marha, és az ezekkel járó melléktermékek, ami ugye például a legyek szaporodóhelye. A füsti fecskék itt érzik jól magukat.
– Hogy nézni ki a füsti fecske?
– A leghosszabb, legvillásabban metszett farka a füsti fecskének van. Az előbb említettem a parti fecskét, ő egy barna színű fecske. Szemben a füsti, illetve a molnár fecskékkel, ők annyira sötétkékek, hogy szinte már feketének hatnak, amikor a drótra kiülnek. Amikor a nap csillog a tollukon, látszik, hogy fémes kék színben csillognak. A füsti fecske is egy ilyen egészen mélykék színű madár. Ha közelebbről megvizsgáljuk a fecskét, akkor egészen bíboros, rozsdaszínbe hajló bíbor színű a torka. A molnárfecskére az a jellemző, hogy bár ő is kék színű madár, de a torka az teljesen hófehér, sőt az egész hasa is, és a farka fölött, a test és a farok között is van egy széles fehér csík rajta.
– A molnárfecske hol él? Vele azért gyakrabban találkozhatunk.
– Pontosan így van, hozzá a városiak is a közelebb kerülhetnek, a molnárfecskék kifejezetten városi madarak. Bár a falvakban a templomtornyok is tele vannak molnárfecskével szerencsés esetben. Illetve tudom, hogy a környező Körös hidak alján is rengeteg molnárfecskefészek található. Ott békében tudnak fészkelni. De vannak molnárfecskék, akik viszont befészkeltek a lakótelepeinkre, vagy akár a polgármesteri hivatal körfolyosójára, mert ott is számtalan fészek van. Ők kifejezetten emberközeli életmódot folytatnak.
– Van még egy olyan fecskefaj, amelyet néha itt Békéscsabán is lehet látni, a sarlósfecske. Róluk mit lehet tudni?
– A madarak rendszerében egy távolabb lévő csoport, nem rokona a fecskének. Igazából onnan kapták a nevüket, hogy hasonlóan sarlós a szárnyuk, és a farkuk egy picit villás. De nem közvetlen rokonok, sőt ők nem is énekesmadarak, mint a többi fecske. Beköltöztek a városokba, kifejezetten a magas tornyokat, magas épületeket szeretik. Ezeknek a kis kiszögelésseibe építik a sajátos, hosszabb kijárattal rendelkező fészkeiket. Abban is hasonlítanak a fecskéinkhez, hogy ők is sárfészket, zugokat laknak be. Hangos sivítással cikáznak Békéscsaba egén, általában csapatosan. De ők valójában csak egy-két kiemelkedő épület környékén találhatók meg.
– Tényleg nagy hatással van például a szúnyogállomány gyérítése a fecskékre?
– Beszéltünk arról, hogy az állománycsökkenés minek tudható be. A városi ember nem nagyon tűri meg az ablakpárkányára piszkoló fecskét, előfordul, hogy egy redőnytok-csere, nyílászáró-csere miatt leveri a fészkeket. Vagy egész egyszerűen azért, mert a fecskék hangja zavarja. Ez rendkívüli módon csökkenti a fecskeállományt. A füsti fecskék mennyiségét pedig a tanyasi gazdálkodási forma megszűnése csökkentheti. Ha a fecskének sikerül is fészket raknia és lesznek fiókák a fészekben, akkor jön egy olyan sokkhatás a számukra, amit a komfortra vágyó emberek kedvéért tesznek meg. Egyszer csak jön egy gép zúgva, és valami méregszerűt kipermetez, aztán jön egy autó, amelyik ködöt teremt az élőhelyeken. Egy szó mint száz, másnapra nincsen táplálékuk ezeknek a madaraknak. Egy fecskepár, ami egy anyából, meg egy apából, hímből és tojóból áll, és mondjuk etet öt fiókát, tetemes mennyiségű rovart kellene begyűjtsön. Ilyenkor pedig a repülő rovarmennyiség egyik napról a másikra eltűnik a palettáról. Addig a néhány napig, amíg pótlódik a szúnyogállomány – viszonylag gyorsan pótlódik – addig a fecskék éheznek. Illetve olyan szúnyogokat, meg olyan rovarokat hordanak a madarak a fiókák számára, amelyek már a méregtől legyengültek. Erre nézve nem láttam még vizsgálatokat, hogy ez most milyen eredménnyel jár, de józan paraszti ésszel megbecsülhető, hogy komoly hatással van az állatokra ez is.
– Mit tehet az, aki nem szeretne szúnyoginvázióban élni, de azt sem szeretné, ha a fecskéknek bajuk esne, vagy eltűnnének a környékről?
– Ez hosszú folyamat, akárcsak a klímaváltozás, de vannak olyan napi dolgok, amelyeket mi is megtehetünk. 5-10 évvel ezelőtt például természetes volt mindenki számára, hogy az ablakomon, bejárati ajtóban szúnyogháló van, vagy hogy befújtuk magunkat valamilyen szúnyogriasztóval. Ha valaki idegenkedik ezektől a szerektől, akkor vannak bio-szerek, sőt, vannak olyan növények – citromfű, petrezselyem, muskátlifélék –, amelyekkel ha bedörzsöljük magunkat, akkor a szúnyogokat távol tartjuk. Megvan a szúnyogok napi ciklusa is, napnyugta és a napkelte időszakában jelennek meg a leggyakrabban. Ha tehát valaki elmegy egy kerthelyiségbe, egy sörözőbe, akkor ezt az egy órát bírja ki bent, és üljön ki majd sötétedés után, amikor már nincsen szúnyog. Így nagyon szépen lehet védekezni. Nem hinném, hogy az lenne a megoldás, ha globális méregkijuttatással pusztítunk mindent, amit ez a méreg károsíthat. Egyébként az emberre sincs ez jótékony hatással. Minél kisebb súlyú valaki, annál jobban árt neki. Nem biztos, hogy ezt a megoldást kellene követnünk. A szúnyogokról érdemes azt tudni, hogy 28-30 fokos melegben nyolcnaponta termelődnek újra. Tehát ahogy egy szúnyog kirepül a vízből, ugye a lárvaállapotból bábozódik, kirepül, akkor szinte azonnal kifejlődik. Szív egy kis vért, mert a petézéshez szüksége van erre. Lerakja a petét, és 8 nap múlva már új szúnyogok kelnek ki. Tehát az a permet, amit ma kijuttatunk, az 2-3 napig csökkenti a szúnyogállományt, de utána a szúnyogok újratermelődnek, hiszen a vízben lévő lárváknak ez a méreg nem használ. Tehát újra és újra előjönnek a szúnyogok. Ráadásul, hogyha elpusztítjuk a szúnyogoknak a természetes ellenségeit, a zengőlegyeket, a szitakötőket, a fecskéket, denevéreket, akkor a szúnyog úgy termelődik újra, hogy már természetes ellensége sincs. Ha valaki azt gondolja, hogy több a szúnyog szúnyogirtás után, mint előtte, lehet hogy jól gondolja, hiszen akkor nincsen már neki természetes ellensége. Újabb irtás sincs. Ergo: a szúnyogirtással hosszútávon talán még szaporítjuk is a szúnyogokat. Csak pont ezt a ciklust, ezt a néhány napos időtartamot nem biztos, hogy kibírják a fecskéink, mert akkor nincsen táplálék a levegőben.
– Egyre többször halljuk azt is, hogy leverik a fecskefészkeket, köztük olyanokat is, amelyekben már majdnem röpképes fiókák vannak. Hogyan lehet megoldani például ha valaki építkezik vagy felújít, hogy ne tegyen kárt a fiókákban?
– Nekem ez nem kunszt. Tehát hogyha én építkezésbe fogok, és látom, hogy ott fiókák vannak, akkor máshol csinálom az építkezést. Szerintem ehhez speciális lelkület kell. Szerencsére kevesen vannak, akik egy fecskekolóniát fiókástól egy lapáttal leszednek a falról. Nem olyan hosszú idő az, hogy a már kitollasodott fecske elhagyja a fészket, azt meg lehet várni. A jogi megközelítés szerint a fészkeket el lehet távolítani engedéllyel, költési időn kívül. Ha tehát valaki tudja úgy ütemezni az építkezését, akkor ütemezze úgy, hogy a fecskefészkeket a téli időszakban távolítja el. Hangsúlyozom, kizárólag engedéllyel, a kormányhivatal engedélyével lehet ezeket eltávolítani. Egyedileg megvizsgált helyzetek, de ezeket az engedélyeket alkalmasint ki is adják. Létezhetnek olyan helyzetek, amikor ezt meg kell tenni. Ha valaki nem biztos abban, hogy mikor kezdi az építkezést, akkor mondjuk április közepétől különböző riasztóberendezéssel távol tudja tartani a madarakat, hogy ne kezdjenek fészkelésbe. Ha pedig fészkelésbe kezdtek, akkor így jártunk, várni kell. Amikor építkeztem, a legidiótább időpontban egy rozsdafarkú pár költözött be a rakandó téglafalba. Másnap tettük volna tovább a falat, és lám, ott volt egy fészek.
– Abban az esetben, hogyha valaki segíteni szeretne bajbajutott fecskéken, fiókákon, hogyan teheti meg?
– Legjobban a fecskeszülő tudja, mire van szüksége egy fiókának, tehát azt kell elérni, hogy minél kevesebb fecskét kelljen segítségben részesíteni. A fecske fiókának a fészekben olyan táplálékra van szüksége, amit leginkább a szülő tud biztosítani. Az ember akárhogy küzd, nem tud annyira változatos takarmányt adni a fiókának, mint a szülő. Ráadásul a szülőnek nagy szerepe van abban, hogy megtanítsa a fiókákat repülni, bevezesse a közösségi életbe, a fecskeségbe, utána pedig együtt, egy ilyen kötésben kezdik majd meg a vonulását. Lehet, hogy az ember egy fészekből kiesett fecskét ezzel-azzal, lisztkukaccal, különböző eleségekkel elkezd felnevelgetni, és utána kinyitja az ablakot, és huss fecske. A lelkiismerete rendben van, felnevelte, a fecske elment. De hogy azt követően hány napig élt, be tud-e illeszkedni, és el tud-e vonulni a többiekkel, ez kérdéses. Ezért azt mondom, hogyha bármilyen fecske bajba kerül, akkor mindig annak a lehetőségét kell megvizsgálni, hogy maradhat-e a helyszínen. Ha kiesik egy kisfecske a fészekből, akkor azt vissza lehet tenni például. Ha leesik egy fészek, megsemmisül, az egész kiborul, akkor akár egy margarinos dobozt lehet tenni a fecskefészek közelébe, kibélelve száraz fűvel. Ha beleteszik a fiókát, jó eséllyel tovább fogja nevelni majd a szülője. A hívóhang nagyon erős inger a szülő számára. Ahol csipognak a kicsik, odaviszi az élelmet. Tehát ezt is meg lehet tenni. Ha nem lehet föltenni a fészekbe, esetleg meg lehet próbálkozni otthon is az etetéssel, a felneveléssel. Az esetek dandárjában ez azonban nem szokott sikerülni. Kisebb részben viszont, hogyha megfelelő eleséget, például a lisztkukacot választjuk, olyan rovartáplálékot, amiben kitin is van, állati fehérjében gazdag, azokkal jó eséllyel fel tudjuk nevelni. De minden esetben szóljunk az illetékes hatóságnak, illetve a nemzeti park munkatársai is rendelkezésre szoktak állni ilyenkor.
– Azok, akik úgy szeretnének segíteni a fecskéknek, hogy megfelelő otthont biztosítanak nekik, hogyan tudnak tenni azért, hogy az ő portájukat, az ő erkélyüket válasszák ezek a madarak?
– A fecskék szempontjából szerencsére divatos témává vált, hogy van jó néhány olyan mesterséges beavatkozás, amivel egyrészt a meglévő fecskefészkeket probléma-mentesíthetjük: ilyenek például a fecskepelenkák. Egy egyszerű kis polcszerű deszkát teszünk a fészek alá, és akkor az a szemét, ami kipotyog a fészekből, nem az ablakpárkányra esik, hanem ezen a kis deszkadarabon gyűlik össze, amit a fiókák kirepülése után könnyűszerrel takaríthatunk. Tehát ezzel megőrizhetjük az ablakunk tisztaságát. Ha ezt olyan helyre tesszük, ahol egy picit ez még meg is támasztja a fészket, akkor alulról egy stabilitást biztosítunk a fecske által rakott fészeknek. De ahhoz, hogy a fecske fészket tudjon rakni, neki a fészkelési időszakban mindenképpen sárra van szüksége. Az idei tavasz nagyon száraz és nagyon meleg volt, abban az időszakban meglehetősen kevés csapadék esett, ez megnehezítette a fecskék dolgát. Lehet sarat csinálni az udvarban, és akkor ezzel a fészeképítésre lehet serkenteni a fecskéket. De mit tesz a természetvédő ember? Kitaláltuk már a műfészket is. Akár az interneten bogarászva rá lehet találni arra, hogy miként lehet házilag műfészkeket készíteni, és ezeket is kihelyezhetjük az eresz alá. Azt azért jó tudni, hogy a műfészek elsősorban molnárfecskék telepítésére alkalmas. Ezek pedig kifejezetten seregesen szeretnek élni. Tehát hogyha egy fészket teszünk ki, azzal nem biztos, hogy sikert érünk el, de hogyha 8-10-et, akkor az már egy olyan inger a fecskék számára, ami befészkelésre és új fészkek építésére ösztönzi őket. Azt azért még elmondanám, hogyha olyan falfestésünk van, ami műanyag, és nem szívja kellően a nedvességet, akkor hiába csalogatjuk oda a fecskéket, vagy nem tapad meg rajta a sár, vagy pedig pont a legrosszabb időben fog majd leesni a fészek, amikor fiókáktól már kicsit terheltebb, elnehezült. Úgyhogy ilyenkor minden esetben célszerű egy kis deszkát alátenni. Tehát ezt a fecskepelenkát beépíteni, hogy alulról is stabilizálja a fészket.
