Bűn és bűntelenség – Novák Tamás és Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjével indult el a Filmklub 1956. A rendezvénysorozatot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60-ik évfordulója alkalmából indította a Békéscsabai Médiacentrum. Az első vetítésen Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szóló filmet láthattak az érdeklődők a Munkácsy Mihály Múzeum Tégla termében.
- Alapvetően úgy terveztük, meg úgy akartuk, hogy a fiataloknak szóljon ez a mozi és ne egy ilyen köldöknézős, sírós film legyen, hanem próbáljuk oldani ezt a feszültséget és, hogy a magunk hülyeségét és esetlenségét is beletegyük, hogy így ellenpontozzuk azt, hogy milyen súlyos dologról van szó, amit a Biszku Béla elkövetett. Erre a visszhangra és fogadtatásra azonban nem számítottunk - fogalmazott Novák Tamás, magyar újságíró, filmrendező.
Biszku Béla, vagyis az úgynevezett puha diktatúra legkeményebb ökle, az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően belügyminiszteri volt. Az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak, valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották. Miközben az országot rabláncra fűzték, a forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követően összesen.
A csütörtökön bemutatott filmet két újságíró, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készíttette. Egy csellel jutottak Biszku közelébe, aki a rendszerváltás után elvonultan élt, a sajtóval egyáltalán nem állt szóba. A Beregi Ifjúsági Egyesület tagjaiként mutatkoztak be "Béla bácsinak", akinek azt mondták, hogy Márokpapiból, a szülőfalujából érkeztek és egy filmet készítenek a település híres szülötteiről. A valamivel több mint egyórás dokimentumfilm utolsó negyedében mondják el a volt belügyminiszternek, hogy valójában újságírók. Ekkor szembesítik tetteivel, de Biszku annyit felel „nincs bocsánatot kérni valóm”, majd elhangzott az is a szájából: „Nagy Imre megérdemelte a sorsát.”
A filmklub a Békéscsabai Médiacentrum jóvoltából jött létre. Opauszki Zoltánm, a cég ügyvezetője szerint a mai korban is fontos '56 témáját napirenden tartani. - Azt gondoltuk, hogy egy olyan médiaszervezet - folytatta -, amely közszolgálati szerepet kíván betölteni, annak kötelessége foglalkozni olyan kérdésekkel, mint aktuálisan a 2016-os évben, amikor az 56-os események 60-ik évfordulója volt, hogy próbáljuk az emberekhez közelebb vinni ezeket a témákat.
Márciusig további négy film vetítését tervezi a Médiacentrum, ezek mindegyike az 56-os eseményekhez fűződik.
Vádemelés, Biszku Béla halála
2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene, 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 1-jén meghozott másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el. December 17-én a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.
A per ezután másodfokra került, de a másodfokú döntés előtt, Biszku 2016. március 31-i halálával a vádlott büntethetősége megszűnt.
Biszku hamvait, 2016. május 1-én, egy budai erdőben szórták szét rokonai, akik az eseményt titokban tartották, mert féltek a provokációtól.
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
