Az új gázkazánok telepítésének 2030-tól történő betiltását javasolja az Európai Unióban Brian vad Mathiesen, az EU lakossági hűtési-fűtési ágazatának dekarbonizációs stratégiáján vezető koordinátorként dolgozó dán akadémikus kutató.
Az európai végső energiafogyasztás mintegy felét a fűtés és melegvíz-előállítás teszi ki, amelynek a nagy többségét (82%-át) továbbra is fosszilis tüzelők - az olaj, a földgáz és a szén - fedezik. Ebből következően drámai mértékben lehetne csökkenteni az európai háztartások energiafelhasználásából eredő szén-dioxid-kibocsátást az olaj- és gázkazánok betiltásával. A dekarbonizáció lehetőségeit feltárni hivatott stratégia (Heat Roadmap Europe) készítői igyekeznek egy olyan tervet vázolni, amelynek megvalósításával a háztartások fűtését és hűtését teljesen üvegházgáz-kibocsátás mentessé, vagyis klímasemlegessé lehetne tenni.
Az Euractiv által az Aalborg University kutatójával készített interjú legérdekesebb pontjai, illetve Brian vad Mathiesen legérdekesebb állításai:
- A napelemes rendszerek és hőszivattyúk ugyanúgy elérhetetlenek a legtöbb ember számára, mint az alternatív meghajtású autók.
- Az Európai Unióban található háztartások legkevesebb 50-70 százalékának fűtését az olaj és gáz helyett és azoknál jóval olcsóbban lehetne megoldani távfűtéssel és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel, például napkollektorok vagy termálvíz fokozott alkalmazásával.
- Az EU 2050-es klímastratégiájának magába kellene foglalnia az olaj- és gázkazánok kivezetését is: a javaslat szerint új gázkazánok telepítését legkésőbb 2030-ig lehetne engedélyeztetni.
- A legtöbb EU-tagország ugyanakkor jelenleg a gázfelhasználás bővítését, nem csökkentését tervezi.
Miközben az EU jelenleg csak a határkeresztező gáz- és villamosenergia-hálózati fejlesztéseket támogatja, elegendő hulladékhő áll rendelkezésre a teljes európai épületállomány fűtűséhez is.
Forrás: Portfolio
