Berg Judit: lehet, hogy folytatódik a Rumini

Berg Judit négy gyerekes anyaként tudja, milyen történetre vágynak a gyerekek.

A gyerekek egyik kedvenc szerzőjét, Berg Juditot látták vendégül pénteken Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtárban. Az iskolások nagy kedvence a Rumini sorozat, amely úgy tűnt véget ért, de a szerző elárulta, hogy annyian kérik a folytatását és benne is megszólalt a vágy, hogy elképzelhető, hogy Rumini újabb kalandokba keveredik majd.

 

Berg Judit író és anya. Vagy ha a sorrendet nézzük, akkor anya és író, ugyanis soha nem készült szerzőnek, gyerekkorában inkább kaszkadőr szeretett volna lenni. Amikor viszont megszületett az első lánya – Lilu, aki ma már 17 éves és magasabb, mint az édesanyja -, akkor úgy érezte, kell valami, amivel elterelhetné a dacos kicsi figyelmét.

–  Kértem, könyörögtem, kiabáltam, sírtam, Lilut semmi nem hatotta meg kétévesen. Ha nem akart öltözködni, nem öltözött, inkább azt az egy szál bugyit és pólót is levette, amit nagy nehezen ráerőltettem. Akkor kínomban azt mondtam, jó, akkor ne öltözzön fel, legyen meztelen. Teljesen megdöbbent. Sőt, azt is felajánlottam, hogy mesélek neki egy kislányról, aki nem akart öltözni. Meséltem és közben szépen csendben ráadtam mindent. Aztán meséltem egy kislányról, aki nem akart reggelizni. Közben falatonként szájába tettem a reggelit. S így ment egész nap. Este, amikor jöttünk volna haza a játszótérről, ő maga kérte, hogy mondjak történetet arról a kislányról, aki nem akar hazamenni, ezért inkább befeküdt a homokozóba hisztizni. Meséltem, s közben hazasétáltunk. Ezekből a sztorikból született az első könyvem, a Hisztimesék. A történetek azóta folytatódnak, család szinten. Amikor a legkisebbik gyermekem, Vilmos, ült az etetőszékben és nem akart enni, akkor Lilu talált ki neki egy mesét egy kisfiúról, aki nem akart vacsorázni.

–  Egyszer úgy nyilatkozott, hogy annyi ötlete van, hogy fél, nem lesz ideje megvalósítani. Most mennyi könyvötlet kavarog a fejében?

–  Folyamatban van négy gyerekkönyv, amelyet már csak be kellene fejeznem, kettőhöz hozzá sem láttam még és van még több felnőtteknek szóló könyvötletem is. Szóval éveket és szabadidőt szeretnék kérni.

–  Négy gyerek mellett mennyire van ideje dolgozni?

–  Most már sokkal könnyebb az élet ilyen szempontból, hiszen mindannyian iskolások és napközben van időm írni. Persze a nyári szünet másik műfaj.

–  Az egyik legnépszerűbb sorozata a Rumini. Lesz folytatása?

–  Most, hogy megjelent a Rumini kapitány, mindenkinek azt mondtam, hogy ezzel befejeztem a sorozatot. Azóta viszont személyesen és levélben is rengetegen kértek, hogy folytassam még és szokás szerint nekem is vannak ötleteim. Nem teszek senkinek ígéretet, de nem mondom, hogy száz százalék biztosan véget ért a sorozat.

–  Van kedvenc figurája, akit életre keltene?

–   Rumini és Galléros Fecó. Ha egérlány lennék, akkor a szívem királya biztos, hogy Galléros Fecó volna.

–  Milyen gyerek volt Berg Judit? Csendes, olvasgató vagy kalandvágyó?

–  Mindkettő. Sokat olvastam, jól tanultam, de vadóc is voltam. Éveken át kaszkadőrnek készültem és persze sokat gyakoroltam. Verekedtem, de mivel gyengébbet és lányt megütni gyávaság, maradtak a fiúk, akik persze gyakran megvertek, ezért ezzel a szórakozással idővel felhagytam. Inkább bicikliztem és számháborúztam a fiúkkal. Gyerekkoromban egy erdő szélén laktunk, ezért indákat szedtünk, feltettük a fára és lendültünk rajtuk. Ez egészen addig tartott, amíg az egyik testvérem kis híján nyakát nem szegte.

–  Milyen könyveket olvasott gyermekként?

–  Sokfélét. Mindig a kalandos, fordulatos, kiszámíthatatlan, sok párbeszéddel tűzdelt történeteket szerettem, éppen ezért ilyeneket is adok ki.

–  Ír totyogóknak, kisgyerekeknek és kamaszoknak is. Minden korosztály mást kíván, mégis mindegyiket meg tudja szólítani. Hogyan?

–  Anyukámtól is sokat tanultam, de a gyerekeimnek is köszönhető, hogy tudom, mire vágynak, mire értettek a kicsik. Azt hiszem, pedagógiai vénám van, nem véletlenül végeztem magyar-angol szakon az egyetemen. Már gyerekként meg tudtam szólítani a kicsiket. A lakótelepen volt egy lánybanda, amelynek én voltam a vezetője. De azt hiszem, nekem az írás ösztön, amely nélkül nem tudom elképzelni az életemet.

Megosztás:

Címke: ,