Ha valaki belép a Békés Megyei Könyvtárba egy könyvbemutatóra, általában kész válaszokat vár. Makai Beáta azonban nemcsak válaszokat, hanem egy szemüveget is ad az olvasóknak, amelyen keresztül kicsit másképp láthatják a világot és benne a gyerekeket. A szarvasi gyógypedagógus neve sokaknak ismerősen csenghet a megyében, bár mint mondja, útja a Dunántúlról vezetett a Körös-partra.
Az író, Makai Beáta jelenleg Szarvason él, de zalaegerszeginek is vallja magát. Bár a szíve egy része Zalában maradt, ma már ízig-vérig békési, és itt végzi azt a hiánypótló munkát, amelynek gyümölcse ez a kötet.
A könyv címe – Bélyeggyűjtemény – telitalálat. Mindannyian tudjuk, milyen könnyen rásütik egy gyerekre, hogy „rossz”, „figyelmetlen” vagy éppen „furcsa”. A szerző szerint ezek a bélyegek, ha sokasodnak, egy életre meghatározhatják a gyermek sorsát és életminőségét. De mit is takar a szakmainak tűnő „neurodiverzitás” kifejezés?
– Ez a fogalom valójában idegrendszeri sokszínűséget jelent. Alá tartozik minden olyan eltérés, ami bármely életkorban megnyilvánulhat – magyarázza. – Nincs olyan ember, aki ne lenne érintett. Nemcsak a tanulási zavarról, az ADHD-ról vagy az autizmusról beszélünk; a Parkinson-kór vagy a stroke utáni afázia is a neurodivergens ernyő alá tartozik. Nagyon sokszínű élettörténetek ezek.
A kérdésre, hogy ő maga hol helyezkedik el ebben a bonyolult rendszerben, a válasz meglepően őszinte és mély. Ugyanis nem „elefántcsonttoronyból” beszél a szakmáról: ő maga négy különböző minőségben is érintett.
– Elsősorban érintett vagyok, nekem is vannak impulzív figyelmi nehézségeim, amelyeket az évek alatt megtanultam kezelni és a fejlődésem szolgálatába állítani. Másodszor egy neurodivergens gyermek édesanyja vagyok. Harmadszor húsz éve dolgozom gyógypedagógusként, negyedszer pedig a pedagógus közösség tagjaként látok rá a rendszerre – sorolja.
Ez a többszólamúság a könyv szerkezetében is megjelenik. A kötet novellái valós élményeken alapulnak, amelyeket szakmai reflexiók és egy fogalomtár egészít ki. A cél nem az igazságosztás, hanem a párbeszéd elindítása. A könyv egyszerre szól a szülőknek, akik sorsközösséget keresnek, és a pedagógusoknak, akik szakmai kapaszkodót igényelnek. Beáta hangsúlyozza: diplomata szeretne lenni a felek között, hogy a végén a gyermek járjon jól.
A Bélyeggyűjtemény tehát nem egy száraz tankönyv, hanem egy érzékeny útmutató. Arra tanít, hogy minden gyermek története érték, és hogy a „mozaikokból” végül egy kerek, egész és elfogadó világ állhat össze.
