Vajon a nők tényleg jobban meggondolják, hogy mire költenek és megfontoltabban kezelik a pénzügyeiket, mint a másik nem tagjai?
Egy friss kutatásból kiderült, hogy a nők sokszor sokkal tudatosabban gondolkodnak a háztartásukat érintő kiadásokról, mint a férfiak. A felmérés rávilágít arra a tényre is, hogy az Európai Unió lakosságához képest a magyarok még mindig kiemelten fontosnak tartják a lakáscélú megtakarításokat.
Az Intrum Justitia követeléskezelő vállalatcsoport évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. A kutatásban 21 országból 21 317 európai - köztük 1005 magyar - állampolgár vett részt. A 2016 végén készített reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a magyar lakosság közel fele került már olyan helyzetbe élete során, hogy kötelező kiadásait, tartozásait csak időbeli csúszással, kisebb-nagyobb nehézségek árán tudta kifizetni.
Mit teszünk pénzügyi nehézségek esetén?
Nehéz anyagi helyzetben a magyar nők majdnem fele (47%) elsőként a családjához fordul pénzügyi segítségért, míg a férfiak inkább a bankjukat (33%) keresik fel hitelért. Az adatok azt is megmutatják, hogy a hazai nők bizalma a barátaik felé is magasabb, ha kölcsönről van szó, mint a másik nem esetében. A kollégától, vagy munkahelyi felettestől történő pénzhez jutást inkább a férfiak tartják járható útnak, 11 százalékuk ezt a megoldást választaná.
A hölgyek több mint fele (53%) nem vásárolna tartós fogyasztási cikkeket hitelre. Túlnyomó többségük (84%) pedig akár a nyaralásról is lemondana, amennyiben nincsen erre a célra félretett pénzük és kölcsön kellene kérniük bankjuktól, vagy a rokonoktól. Ugyanakkor a hölgyek negyede mégis azt állítja, rendszeresen többet költ el például ajándékokra, mint azt eredetileg tervezte.
Mire spórolunk?
A pénzügyi tudatosság abban is megmutatkozik, ki mennyit tesz félre havi jövedelméből és mire spórol. A felmérés alapján a legnagyobb arányban váratlan kiadások esetére tesznek félre a magyar válaszadók (70%), de jelentős megtakarítási indok az ingatlanvásárlás (25%), az öngondoskodás (25%), az utazás (24%), valamint a gyermek jövőbeni támogatása (22%) is. Ezzel szemben jelen kutatásban is beigazolódott az a tény, hogy külföldön egyáltalán nem cél az, hogy a fiatalok idővel saját ingatlant vásároljanak; a megkérdezetteknek csupán 15 százaléka spórolna erre az európai átlagot tekintve.
A kutatásból az is kiderült, ha félhavi fizetésnek megfelelő nagyságú váratlan kiadással kellene a válaszadóknak szembenézniük, a férfiak körülbelül fele úgy érzi, hogy könnyedén megbirkózna ezzel a helyzettel. Ezzel szemben a hölgy válaszadóknak csupán 30 százaléka állította, hogy nem okozna neki problémát a hirtelen megnövekedett kiadások kezelése.
A magyarok hírhedt pesszimizmusa megdőlni látszik jövőjük anyagi helyzetével kapcsolatban. A válaszadók többsége szerint ők jobb anyagi helyzetben lesznek a jövőben, mint amiben saját szüleik élnek jelenleg. A férfiak ezen a téren még inkább hozzájárulnak a számok pozitív irányú alakulásához. Ugyanakkor a nők - mind hazai, mind európai szinten - gyermekeik jövőbeni pozitív anyagi helyzetével kapcsolatban sokkal bizakodóbbak, mint a férfiak. Hazánkban a megkérdezett nők 52 százaléka gondolja úgy, hogy gyermeke könnyebben boldogul majd a jövőben, míg a férfiaknak csupán 40 százaléka bír optimista szemlélettel ezen a téren.
forrás: pénzcentrum
