Harmincnyolc évvel ezelőtt indult el hazánkban az Egészséges Városok program, amely mára határokon átívelő, globális mozgalommá terebélyesedett. Az idei, békéscsabai találkozó különös aktualitását az adja, hogy a modern egészségvédelem alapköveit letevő Ottawai Charta idén ünnepli elfogadásának 40. évfordulóját.
Élhető környezetet és felelősségvállalást kell biztosítani
Az esemény sajtótájékoztatóján Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, az egyesület 2026. évi társadalmi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: a városvezetés határozottan érzi és viseli a felelősségét abban, hogy a lakosok számára élhető, tiszta és biztonságos környezetet teremtsen.
– Minden közterületünk tele van fával, Békéscsabáé egy rendkívül zöld környezet. Nem véletlen, hogy ennyit tudunk áldozni ennek fenntartására, hiszen ez a városi egészségtervezési programunk és az indikátorrendszerünk elengedhetetlen része is – hangsúlyozta a városvezető, hozzátéve, hogy a gazdag gasztronómiai örökség mellett – élén a hungarikum csabai kolbásszal – a vendégszeretetet és a városszervezési jó gyakorlatokat is szeretnék megmutatni a vendégeknek.
Huszonötre bővül a tagvárosok köre
De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Mozgalom Kárpát-medencei Egyesületének elnöke rámutatott: a szervezet saját erőből, kitartó munkával érte el, hogy ma már a határokon túli magyarság egészségkultúráját is segítse.
Mint a tájékoztatón kiderült, a csütörtöki, egyesületi közgyűlésen egy újabb település, Kiskunfélegyháza csatlakozásáról döntenek, amellyel a szervezet tagjainak száma 25-re emelkedik, ebből kilenc tagváros az anyaország határain túlról érkezik, valódi Kárpát-medencei hálózatot alkotva. A szervezet elnöke jelezte, hogy az új csatlakozó mellett Veszprém is jelezte csatlakozási szándékát, sajnos a hivatalos jelentkezésre még várni kell.
A tagok a kétnapos szimpóziumon a szakmai feladatok mellett az egyesületi tevékenységre is figyelmet fordítanak, így Bús Ottó, a felügyelőbizottság elnöke (aki a szabadkai Munkásegyetem munkatársaként is erősíti a közösséget) megerősítette, hogy az idei év beszámolói és a jövő évi költségvetési tervek zöld utat kaptak a testületben.
Nem egészségügyi, társadalmi kérdés
A szimpózium központi - Új és régi kihívások az Egészséges Városokért - témájáról szólva De Blasio Antonio kiemelte: az Ottawai Charta legfontosabb üzenete ma is az, hogy az emberi egészségért önmagában az egészségügy csupán 15 százalékban felelős. A fennmaradó rész a genetikán, az életmódon, a táplálkozáson és mindenekelőtt a környezeten, vagyis a társadalmi összefogáson múlik.
Mint a sajtótájékoztatón megjelentek kifejtették, a 40 éve aláírt charta alapjainak ma is van létjogosultsága, de az elmúlt időszakban olyan új szempontok is megjelentek, amelyek a modernizációnak köszönhetőek, így ezekről sem szabad megfeledkezniük az egészségügyi szakembereknek.
A kétnapos rendezvény kulcselőadója dr. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter lesz, aki személyesen is jelen volt 1986-ban Ottawában. A szakmai programok során a résztvevők többek között a fiatalok egészségfejlesztését, az esélyegyenlőséget, valamint az új és régi kihívásokra adott helyi válaszokat vitatják meg. Békéscsaba példaként a középiskolásokat megmozgató Garabonciás Fesztivált is bemutatja a konferencián.
