Már a rajtkőnél érdemes tisztázni, hogy ez esetben nem hajléktalanokról, nem otthontalan, nem kényszerűségből az utcán élő emberekről van szó. A Jókai színház, az Ibsen Kávézó és a 100-as ABC előtti placc rendszeresen olyan jelenetek helyszíne, amit nem szívesen látunk, nem szívesen élünk meg, pláne nem napi szinten. Elfordítjuk a fejünket és a fülünket is megpróbáljuk legalább annyira „becsukni”, hogy ne halljuk a többnyire egymást szapuló, hangosan, trágárul beszélő borízű hangokat. Ez a fajta magatartás, a struccpolitika nyilvánvalóan nem lehet megoldás.
Azok kedvéért, akik esetleg még nem szembesültek az állapotokkal, néhány felsorolásszerű jellemző következik.
Nem ritka, hogy a kávézó vagy éppen az Univerzál Áruház előtti szökőkút egyfajta mosási, kvázi tisztálkodási lehetőségként szolgál, s az is gyakorta előfordul, hogy a vélhetően vizelettartási problémákkal küzdő felnőtt férfiak mindenki szeme láttára, az utca kellős közepén könnyítenek magukon. Bár, ez utóbbi tevékenység nem minden esetben könyvelhető el tudatos tettként, inkább egyfajta öntudatlan, ösztönszerű cselekedetként értelmezhető. A konkrét fizikai bántalmazás, illetve fenyegetés sem ritka. Legutóbb augusztus 6-án kora este a színház előtt verekedett össze két „hajléktalan életmódot folytató” férfi.
Mint a rendőrség megkeresésünkre közölte, a békéscsabai kapitányság rendőrei garázdaság miatt előállították őket és büntetőeljárást indítottak ellenük. Azt is hozzátették, hogy a rendőrök a jogszabályok adta keretek között napi rendszerességgel, visszatérően ellenőrzik a hajléktalan életmódot folytató személyeket. Mindegyikőjük lakcímmel rendelkezik, ezért velük szemben nem alkalmazható a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény.
A fentebb már korábban rögzített alapvetés az, hogy az Andrássy úton, hivatalosan nem életvitelszerűen tartózkodó, ámde gyakorta ott lévő randalírozó illetők nem hajléktalanok. Hivatalosan eljárni velük szemben akkor, illetve az alapján lehet, ha elkövetnek valami törvénytelenséget, mint ahogyan az a péntek kora esti összetűzés esetében történt. Az illetékes szervek sorában a rendőrség után a közterület-felügyelet és a hajléktalanellátásért is felelős önkormányzati egység, vagyis a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ következik, akik kérdéseinkre későbbre ígértek választ.
Addig is vissza az utcára, a „hajléktalan életmódot folytató” férfiak közé. Egyikük, Héjas János kérdésünkre elmondta, hogy 10 évig volt hajléktalan, s az ital miatt került az utcára. Akkor az első felesége hagyta el alkoholbetegsége miatt. Most azért tölti ideje jelentős részét a Százas ABC előtt koldulva, mert szeretne visszajutni Debrecenbe, ahol a jelenlegi párja várja.
Bejelentett lakcíme van, a fia címe az, ahol korábban élt is rövidebb ideig. Hatvanhoz közelít, a szakmája pék és rabságban van – az alkohol rabságában.
Mint mondja, az utcán lévők többsége alkoholista, akiknek gyógykezelésre, elvonókúrára lenne szükségük ahhoz, hogy ez a helyzet megoldódjon. A kialakult és évek óta fennálló áldatlan állapotot ő maga is durvának tartja, érti és elfogadja azt, hogy elítélik őket az emberek. Hozzátette, nagyon nehéz ital nélkül elviselni a mindennapokat, a padon alvást és például azt is, hogy a bokrok aljában tanyázó patkányok összeharapdálják őket. Embertelen körülmények ezek, a piával próbálják tompítani a hétköznapok nehézségeit.
Végezetül hozzátette, neki csak az a vágya, hogy visszamehessen Debrecenben élő párjához, a buszjegyhez 2560 forintra lenne szüksége.
Galéria
