Az interneten is megtekinthető oklevél-kivonat a 17. században keletkezhetett, és a Dóczy család birtokairól szól. A minket érdeklő rész szerint Beatrix királyné több más birtok mellett a Békés megyei csabai kastély – castellum Chaba – birtokát, valamint Gerla birtokrészét Dóczy Imrének adományozta. Az szöveg éppen kivonat volta miatt felvet értelmezési nehézségeket. Előbb Céczei Kis Máté és fivére, Lőrinc, majd Dersy Lőrinc és fivére Antal dél-alföldi birtokait sorolja fel, melyeket Beatrix királyné Dóczy Imrének adományozott. A szöveg az adományozás végén említi Csabát és Gerlát. Kifejezetten nem árulja el, hogy ki volt a tulajdonosuk, a kivonat végén azonban szó esik Czeczey Kis Máté és fivére, Lőrinc hűtlenségéről. „…item totalem portionem possessionariam castelli Chaba atque pertinentiarum suarum et portionem possessionariam Gerla in de Bekes comitatu adiacentes, per notam infidelitatis Mathei Parvi de Czecze et Laurentii fratris eiusdem etc.” „…továbbá a Békés megyében fekvő csabai kastélynak és tartozékainak a teljes részét és a Gerla(i) birtokrészt, Czeczey Kis Máté és fivére, Lőrinc stb. hűtlensége miatt.” Tehát Beatrix adományozásnak köze lehetett Czeczei Kis Máté hűtlenségéhez, de nem kizárt, hogy több hűtlenről is van szó, pl. a Dersyekről és másokról: talán Csaba meg nem nevezett birtokosáról is. A forrás felhasználása során óvatosnak kell lennünk, hisz nem eredeti 15. századi oklevéllel állunk szemben, hanem 17. századi kivonattal. Fontos kérdés: ki volt Czeczey Kis Máté, és miféle hűtlenségi perbe keveredett?
Czeczey Kis Máté Abaúj megyei családból származott. Jó embere volt Mátyás királynak. Az uralkodó viszonylag alacsony származású személyekre is épített politikája során: közéjük tartozott Kis Máté is, akit a király több felvidéki vármegye főispánjává tett. Kis Máté olyan területeket is igazgatott, melyeket Mátyás házasságon kívül született fiának, Corvin Jánosnak adományozott. Czeczey Kis Máté Mátyás király halála – 1490. április 6. – után is hű maradt a király fiához. Corvin János oldalán, Kinizsi Pál és Báthori István csapataival szemben harcolva esett el a csontmezei csatában, 1490. július 4-én. Corvin Jánosnak a vereség után le kellet mondania arról, hogy apja örökébe lépjen, és Magyarország királya legyen. 1504-ben halt meg. A Corvin oldalán halálát levő Czeczey Kis Máté családjának számos birtoktól kellett megválniuk a csontmezei vereség után.
Forrás igazolja, hogy Beatrix királyné, a főpapok és a bárók birtokokat vettek el Czeczey Kis Mátétól, és adományozták Dóczy Imrének. Erről Nagylucsei Orbán, egri püspök egyik oklevele tájékoztat bennünket. Orbán püspök 1491. május 17-én kelt oklevele szerint Beatrix királyné, a főpapok és a bárók Czeczey Kis Máté nem kevés birtokát Dóczy Imrének adományozták. Beatrix királynénak ez az oklevele nem maradt ránk eredetiben, a rá hivatkozó, Nagylucsei Orbán által kiadott oklevél pedig nem sorolja fel tételesen, hogy mely birtokokat koboztak el Czeczey Kis Mátétól. Mégis kimondhatjuk: a csabai kastélyt említő, 17. századi kézirat – legalább részben – visszavezethető egy 1490-ben, Beatrix királyné által kiadott adománylevélre. Az óvatosság továbbra is indokolt, hisz fennáll a lehetősége, hogy Beatrix királyné 1490-ben kelt adománylevelén a kései kivonatoló végrehajtott bizonyos módosításokat. Orbán püspök fent említett, 1491-ben kelt oklevele szerint egyébként Dóczy Imre visszaadta a neki adományozott birtokokat Czeczei Máté fivérének, Lőrincnek, és Lőrinc rokonának, Korom Bálintnak.
Czeczey Kis Máté elsősorban felvidéki érdekeltségű nemes volt, de neki és fivérének voltak dél-alföldi birtokaik is. Dóczy Imrével való összetűzéséről is van adat 1480-as évekből. A Czeczeyek csabai birtokosságáról azonban nem tudnak az eddig ismert, kortárs források. Csabán a legismertebb birtokosok az Ábránffyak voltak a 14. és 16. században. Felmerül annak a lehetősége, hogy a Czeczeyek zálogba kaphatták a csabai és gerlai birtokot. Zálogba adásra volt példa Csaba és Gerla késő középkori történelmében. Nem példátlan eset az sem, hogy ugyanazt a birtokot különböző birtokosok egyaránt magukéinak vallották. Teljesen az sem zárható ki, hogy esetleg az Ábránffyaktól is kobzott el birtokot Beatrix.
A 17. századi kivonat a Dersy fivéreket is említi. Ők 1484. évi oklevél szerint Gyula várnagyai voltak. A Czéceziekkel együtt talán ők is hűtlenségbe estek. A fentiek alapján elképzelhető, hogy az elvett birtokok részben később visszakerültek a korábbi tulajdonosokhoz.
Karácsonyi János 1529-re teszi a csabai castellum első említését. A Csabát említő, 1508-ban és 1514-ben keltezett források nem beszélnek olyan castellumról, mely Csabán állt volna. Ettől azonban az még létezhetett! Oklevél igazolja, hogy Csaba közelében, Megyeren volt castellum 1469-ben. A fent elemzett oklevélkivonat alapján valószínűsíthető, hogy a 15. század végén, 1490-ben a csabai castellum is létezett már. Köszönet dr. Neumann Tibornak és Szarka József a cikkhez nyújtott segítségért!
Dr. Halmágyi Miklós
A cikkben hivatkozott kései kivonat Beatrix adományáról, mely a csabai castellumot is említi:
