Számos család érkezett és a csoportban a kisebb baráti társaságok is érdeklődéssel követték végig a mintegy másfél kilométeres, kétórás szakmai ismertetőt.
Az alkalomra alakult lelkes túrázó csapat közös sétájának első állomása a Körösvölgyi Állatpark területén található Csáky-kastély volt, ahol a nagy időket megélt főnemesi rezidencia előkertjében, az Anna-liget gazdag történetéből kaptak ízelítőt. Az ősfákkal teli természetvédelmi terület vadon megfigyelhető élővilága is szemük elé tárult. A levegőben nászrepülő egerészölyvek vijjogtak, a fák között harkályok, fakopáncsok, szajkók hangoskodtak, míg a lombok között a széncinegék adták első tavaszi koncertjüket.
Az első „szelíd vadakat” az aranysakálok kifutójánál látták, ahol a falka rögtön megragadta mindenki figyelmét. A napjainkra újra elterjedt őshonos ragadózó vad példányai éjszakai, rejtőzködő életmódot folytatnak, így ilyen közelről szinte lehetetlen megfigyelni egyedeit a természetben.
A közel 350 esztendős tölgymatuzsálem előtt tiszteletüket téve, a vaddisznó kondát is meglátogatták, majd a gímszarvasoknál álltak meg egy látványetetésre. Bátor, az állatpark gímszarvas bikája még előző évi agancsát viseli, melyet hamarosan lehullajt majd. A bikát és teheneit, borjait kézből etethették a vendégek, ízletes alma, répa falatokkal, melyből még a szomszédos kifutóban élő dámszarvasoknak is bőven jutott.
Megismerkedhettek az érdeklődők Európa legnagyobb testű, impozáns bagolyfajával, az uhuval is. Útba ejtették a sokak által ismert, de testközelből ritkán látott nyestet, aki vérmes ragadozóként birkózott meg a részére kínált hús darabbal.
Minden résztvevő számára lenyűgöző volt a természetből kis híján kipusztult európai bölények történetének megismerése, és az itt élő egyenként közel 1 tonnát nyomó bölénybikák kézből etetése. Meglátogatták a Lengyelországból érkezett jávorszarvas testvérpárt is, akik hatalmasat nőttek tavaly óta. A fiatal bika és ünő részére fűzfagallyakat kínáltak, melyek háncsát téli időszakban is szívesen fogyasztják.
A jávorszarvasok szelíd falatozásának a fakó keselyűk épp az ellenkezőjét mutatták be. Vehemens, a táplálékért folytatott ösztönös vetélkedésük káprázatos jelenetekkel ajándékozta meg szemlélődőket. Ezeket a fokozottan védett dögevő madarakat hazánk területén már csak ritka kóborlóként figyelhetjük meg.
A túrát stílusosan Ajsánál és Kurszánnál, a farkas testvérpár kifutójánál zárták. A farkas az egyik legrégebben megszelídített vad, akit az ősember már tízezer évvel ezelőtt elkezdett „háziasítani”, így kitenyésztve évezredek alatt leghűbb barátunkat, a kutyát.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
