Az új tanév apropóján nagyinterjút adott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki szerint nagy lépés az ingyenes tankönyv a közoktatásban. Kijelentette, itt az idő, hogy az iskolarendszer működtetésének átalakítása után immáron a tartalomért is felelősséget vállaljon a magyar állam. Ezt pedig az új alaptanterv mellett egy több tízmilliárdos iskolaépítési programmal is fogja támogatni a kormány. A cél, hogy a közoktatásban tanuló gyerekek hazafias és versenyképes tudást birtokoljanak. Arról is beszélt, hogy folytatódik a pedagógusbérek emelkedése.
Állami feladatnak tekinti a magyar kormány azt, hogy csökkentsék a gyerekek és a szülők terheit, így ebben nagy előrelépés az, hogy 2017. szeptember 1-től minden iskolás ingyen kapja meg a tankönyvet, ez négy évvel korábban történt, mint egyébként azt a magyar kormány tervezte – jelentette ki az idei tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb kormányzati intézkedéssel kapcsolatban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Hozzátette: mindezt azt tette lehetővé, hogy a tankönyvkiadás állami kézbe került, a „tankönyvekről való gondoskodás”, így sikerült egy olyan árcsökkenést elérni, ami lehetővé tette minden általános iskolásnak, valamint a középfokú intézmények első osztályába járóknak az ingyenes tankönyvet.
Fontos látni az összefüggést: van, amikor a közneveléssel kapcsolatban bírálatra „szükség is van, és oka is van”, de látni kell, hogy a korábban bírált tankönyv-államosításnak ez lett az eredménye – tért ki arra, hogy a tankönyv-kiadás államosítása tette lehetővé a mostani ingyen tankönyveket.
Szerinte, ha a minden évben egyre magasabb szabadpiaci árak maradtak volna, akkor mindez nem valósulhatott volna meg, és így több tízezer forintot is megtakaríthatnak a családok, különösen ott, ahol több iskoláskorú gyermek van.
Kiemelte: így ezek a jelentős összegek is a családoknál maradnak.
Gyermekétkeztetés: a rendszer finomhangolása következik
Idén nyáron háromszor annyit fordított a magyar kormány a gyermekek szünidei étkeztetésére, mint tavaly, de a szülők és az önkormányzatok felelősségén is múlik, hogy a rászoruló legkisebbek ingyen egyenek, minderre 6,7 milliárd forintot adott a kormány – idézte fel a gyermekétkeztetés terén a nyári időszakot megelőzően hozott döntés legfontosabb célját a miniszter.
Balog Zoltán kijelentette: most az az időszak jön, amikor minden második gyerek az iskolákban ingyenesen ehet.
Természetesen a kialakított rendszert finomhangolják, hogy a szülőknek lehetősége legyen visszamondani, ha nem lesz rá szükségük, hogy étel ne vesszen kárba, viszont azért a minőség is javuljon – fogalmazta meg a tanév céljait a miniszter, megemlítve az iskolatej és iskolagyümölcs-programot, ami szintén gyerekek százezreit érinti pozitívan.
Pedagógusbér. differenciálhatnak az igazgatók
Biztosabban működő rendszerről számolt be a miniszter a Vasárnapi Újságban, szerinte ugyanis lecsökkentek a hiányról szóló panaszok, akár a pedagógusok bérének, akár a taneszközök tekintetében, ez a KLIK növekvő finanszírozottságának köszönhető. Nagyobb biztonság ez mindenkinek, a pedagógusoknak, a szülőknek és gyerekeknek egyaránt, emelte ki.
Megjegyezte: korábban kritizálták azt is, hogy az iskolaigazgatók számára nincs mozgástér, ha rendkívüli helyzet adódik egy intézmény életében, nem tudnak lépni. Ezt is orvosolták, tehát az igazgatók át tudják az előre nem látható helyzeteket hidalni.
De nem csak e tekintetben bővítik az igazgatók jogköreit, hanem abban is, hogy a teljesítmény alapján differenciálhatják a pedagógusok béreit, ez a mostani szeptemberi béremeléssel kerül bevezetésre, mondta el Balog Zoltán.
Nem a minimálbérhez kell kötni a béreket a közoktatásban, hanem tisztességes munkához tisztességes bért kell a pedagógusoknak adni, igaz, ez a munka több lett az utóbbi időben, de a bér is – vont párhuzamot a miniszter a bérek és a követelmények változása közé.
Nemzeti és versenyképes – ezek az új alaptanterv fő pillérei
Két fontos célja van a készülő új nemzeti alaptantervnek: az egyik a hazafias nevelés, hogy tudjanak a gyerekek arról az országról, ahol élnek, és szeressék azt az országot, érezzék a magukénak – ismertette Balog Zoltán.
Ehhez természetesen továbbra is megadja azt a lehetőséget a magyar állam, mondta el, hogy az iskoláskorú gyerekek határon túli magyar területre jussanak el, így megismervén a magyar nemzetet.
A másik fontos célnak a versenyképes, időszerű tudást említette az EMMI-miniszter, annak érdekében, hogy a környékbeli országokkal való versenyben helyt tudjon állni Magyarország, megfelelő tudást adva azoknak a gyerekeknek, akik aztán munkavállalókká, munkaadókká vagy vállalkozókká válnak.
Ennek a célnak az eléréséhez nagy léptékű infrastrukturális fejlesztéseket fog végrehajtani a kormány, így a Digitális Jólét Program keretén belül a digitális tanszer-fejlesztés mellett egy több évtizede nem látott, több tízmilliárdos iskolaépítési programba fog a magyar kormány, ez pedig az európai oktatás középmezőnyébe viheti az országot.
Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítését és a pedagógusokkal való egyeztetését külön miniszteri biztos felügyeli – ismertette a jelenleg is zajló szakmai-törvénykezési munkát.
Káoszból rend
Évekkel ezelőtt, az előző oktatási rendszerben előfordult, hogy a fenntartó önkormányzatok tömeges forráshiánya, az iskolafejlesztések esetlegessége a pedagógusok bizonytalanságához, kiszolgáltatottságához vezetett, ha erre gondol vissza miniszterként, akkor nagyon jelentős az előrelépés – összegzett a múltról és a jelenről Balog Zoltán.
Bízik benne, tette hozzá, hogy akik az új rendszerben tanulnak, azoknál ezek a fejlesztések az eredményekben is látszódni fognak.
Forrás: Kossuth Rádió / Vasárnapi Újság
