Baktériumokkal és ősi tudással színezett textilek

09:24 | Sipos Gábor

A fenntarthatóság, a természetes alapanyagok és a legmodernebb kutatások randevúznak a Tessedik Sámuel Múzeum legújabb időszaki kiállításán. A „Botanica Tinctoria – A festőnövények szerepe a kortárs textil színezésben és mintázásban” című tárlat nemcsak a szemnek kínál esztétikai élményt, hanem rávilágít arra is: a jövő megoldásai néha a múlt „boszorkánykonyháiban” vagy éppen mikroszkópok alatt születnek.

A szarvasi múzeum falai között ezúttal a textilipar megújulása kapott főszerepet. Az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény vándorkiállítása 15 olyan alkotó munkáját vonultatja fel, akik szakítottak a tömegtermeléssel és a környezetszennyező technológiákkal, hogy autonóm módon kísérletezzék ki saját eljárásaikat.

A tárlat egyik legmeghökkentőbb eleme az innovatív színezési eljárások bemutatása. Ahogy Söptei Eszter, a kiállítás kurátora, az Óbudai Múzeum szakmai igazgatóhelyettese fogalmazott: a látogatók többsége hallott már a baktériumokról, de ebben a kontextusban valószínűleg kevesen gondoltak még rájuk.

– Baktériumokkal vannak színezve ezek az anyagminták. Ez jelenleg egy kísérleti, innovatív vonal. Célunk bemutatni azokat a tervezőket, akik elhagyva az ipari tervezést, autonóm területeken kezdtek kísérletezni, és úgymond a saját boszorkánykonyhájukban hoznak létre innovációkat – emelte ki a szakember.

A kiállítás rávilágít, hogy a festőnövények, gombák, állati eredetű anyagok vagy éppen a mikrobiális megoldások sikeresen válthatják ki a kőolaj-alapú, környezetkárosító színezékeket.

A vándorkiállítás Szarvason egy különleges, helyi értékkel is kiegészült. Szarka József, a Tessedik Sámuel Múzeum megbízott igazgatója büszkén mutatta be a gyűjteményük egyik legféltettebb kincsét, amely szorosan kapcsolódik a botanika világához.

– Sikerült egy igazi kuriózumot kiraknunk: Koren István ötezer növényi lenyomatot tartalmazó herbáriumaiból látható most két darab. Koren István botanikus körökben világszerte ismert tudós tanár volt, aki 1883-ig élt Szarvason. Talán legérdekesebb kapcsolódási pontja, hogy még Aszódon ő tanította verselni az akkor diák Petőfi Sándort – mesélte az igazgató.

A kiállítás nem csupán technológiai bemutató, hanem egyfajta filozófiai állásfoglalás is. Fazekas Ildikó dizájn- és művészetmenedzser szerint az a ciklikusság, ami most a textilművészetben megfigyelhető, nem puszta nosztalgia. Úgy látja, az emberiség az innovációk folyamatos hajszolása után most kezd visszatalálni az egyszerűbb, természetközelibb megoldásokhoz, felismerve azok valódi értékét.

A természetes festési alternatívákat – legyen szó gomba alapú vagy bakteriális eljárásokról – felvonultató tárlat izgalmas utazást ígér mind a művészet, mind a környezetvédelem iránt érdeklődőknek.

A „Botanica Tinctoria” vándorkiállítás június 28-ig várja az érdeklődőket a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban.

További programok »

FEL