– Napjainkban megszaporodtak az internetes csalások, a rendőrség részéről is kapunk olyan híreket, amelyek nemcsak figyelemfelhívásként élnek, hanem sajnos megtörtént bűncselekmények. Melyek a leggyakoribb formái az internetes csalásoknak?
– Mostanában gyakrabban találkoztunk azzal, hogy olyan üzeneteket kapnak mobiltelefon-használók, internetezők, mi szerint valamilyen számlát nem fizettek be. Ez lehet látszólag egy stream-es szolgáltatótól érkező figyelmeztetés, de lehet álközszolgáltatótól érkező is. Például küldenek egy üzenetet azzal, hogy az áramszámlát nem egyenlítettem ki, vagy, hogy a telefonos szolgáltatóm leállítja a szolgáltatást, mert nem érkezett meg a legutóbbi befizetésem. Vannak olyanok is, akik internetezőként keresik a lehetőségét például annak, hogyan tudnak kölcsönhöz jutni, esetleg nagyobb haszonnal befektetni. Ilyen ajánlatokkal is nagyon sok embert csapnak be, túl nagy hasznot, esetleg gyors kölcsönöket ígérve olyanoknak, akik egyébként szerepelnek olyan listán, amely miatt kereskedelmi bankok már nem adnak nekik hitelt.
Az internetes vásárlásoknál előfordul, hogy valaki megrendel egy terméket, és nem azt kapja, ilyen formán éri őt kár. Viszont itt már nemcsak a vevők vannak veszélyben, hanem az eladók is. Szintén meg kell említeni azt, amikor az ember különböző adataihoz próbálnak idegenek hozzáférni, például a banki adatait, különböző kódjait próbálják megszerezni, amellyel aztán átveszik az irányítást a számlája fölött. Ezeknek a csalásoknak a tárháza végtelen, éppen ezért a legjobb megoldás a megelőzés lenne. Fontos lenne, hogy minél többen ismerjék fel a helyzetet, és az adott ponton ne menjenek tovább ezekben az ügyintézésekben.
– A vármegyei rendőr-főkapitányság is találkozott hasonló problémával, amikor a közösségi oldalát törték fel. Ez minek minősül?
– Ebben az esetben információs rendszer és adat elleni bűncselekmény történt. Mi magunk is feljelentést tettünk, folyamatban van a nyomozás. Ebből is látszik, hogy már nemcsak az óvatlan felhasználókat éri kár, és ilyen fajta incidens, hanem azokat is, akik erre odafigyelnek. Folyamatban vannak nyomozásaink, amikor olyanokat ért kár, akik igazán megpróbáltak vigyázni az adataikra, de valahogy mégis a közelükbe férkőztek. Tehát az, hogy fokozott óvatosság szükséges, talán már nem is jó kifejezés, inkább rendkívüli módon résen kell lenni.
A KiberPajzson konkrét esetek olvashatók és tanácsadással is szolgálnak
– Említette, hogy például az internetes vásárlásnál már nemcsak a vásárlókat, hanem az eladókat is fenyegetheti ez a fajta veszély. Hogyan?
– Úgy tudnám ezt érzékeltetni, hogy például ha szeretném eladni a kerékpáromat, felteszek egy hirdetést bármely oldalra. Utána jelentkeznek nálam azok, akik érdeklődnek a kerékpár iránt. Viszont fontos, hogy ekkor is figyeljek, tűnjön az fel, ha valaki úgy érdeklődik, hogy mely internetes fizetési platform segítségével szeretne fizetni, vagy kiköti, hogy kifejezetten egyetlen csomagszállító cégtől hajlandó elfogadni a szállítást. Előfordul, hogy ez azért van, mert egy általa, vagy a segítője által kifejlesztett, és grafikailag létrehozott, teljesen hasonló portált hozott létre, mint amilyen egyébként az eredeti szolgáltatónak van. Aztán különböző hivatkozásokkal az üzeneteiben odanavigál engem. Így működnek a szolgáltatós csalások is. Azt írják, hogy lépjek a linkre, oda írjam be az adatokat, hogy mikor adom fel a csomagot, hogyan fog ez érkezni, milyen címre, mi az én címem. A végső helyzet már az, hogy gyakorlatilag a különböző adataimat kérik: banki adataimat, számlaszámot, sőt, még azt is, hogy mi az a kód, amellyel például a kártyámat tudom használni az interneten. Ha benne van ebben az eladó, és tölti-tölti az űrlapot automatikusan, akkor – miután ezeket az adatokat beírja és jóváhagyja – már csak azt veszi észre, hogy különböző tranzakciókról kapja a banki üzeneteket.
Olyan is előfordul, hogy nemcsak megtévesztésig hasonló felületeket használnak, mint az eredeti szolgáltatós, hanem megkérnek arra, hogy telepítsek egy bizonyos programot a számítógépemre vagy a telefonomra. Amint ezt megteszem, rögtön elindulnak ezek a tranzakciók, és gyakran külföldi számlákon landolnak ezek az összegek. Amikor észreveszi valaki, hogy csalás áldozatává vált, és bejelentést tesz a rendőrségen, a kollégáim rendkívül gyorsan intézik ezeket az ügyeket, veszik fel a kapcsolatot a bankokkal. Időnként sikerül megállítani ezeket a tranzakciókat, rendkívül hálásak ilyenkor azok, akik hozzánk fordultak segítségért. De sajnos sok esetben rögtön külföldre mennek ezek a pénzek.
– Ha ennyire profik a csalók, akkor mit tehet egy hétköznapi felhasználó? Hiszen, ahogyan fogalmazott, sokszor a megtévesztésig hasonlítanak egyes oldalak az eredetire.
– Nagyon sok tájékoztató van erről az interneten. Ajánlom először is a KiberPajzs oldalt. Ez egy olyan felület, ahol konkrét eseteket is leírnak, és tanácsadással szolgálnak. Egyébiránt mi magunk, azaz a rendőrség is közzétesz esetleírásokat. Amikor bejelentések érkeznek hozzánk, megpróbáljuk olyan formában közzétenni ezeket – nyilván név és adatok nélkül – hogy az tanulságos legyen mások számára is. Például amikor a megtévesztésig hasonló felületről van szó, nézzük meg a címsort. Az általunk ismert, akár pénzügyi szolgáltatóknál „.hu”-ra végződő cím jelenik meg a címsorban. Legyen gyanús, ha ez hosszabb, vagy más karakterek vannak benne. Nagyon sok ilyen praktika, technika van, ha odafigyelünk, időnként elkerülhetőek ezek a bűncselekmények.
A gyorskölcsönös csalásokkal kapcsolatban találkoztunk olyan ügyfelekkel, akik bejöttek panaszt tenni hozzánk, természetesen vizsgálatot, nyomozást rendeltünk el, és próbálunk nekik segíteni. Elmondták, hogy hitelt, kölcsönt szerettek volna felvenni, és azt a választ kapták, hogy ez a nekik megfelelő feltételekkel meg is fog történni. Azonban az üzenetváltás során volt olyan pontja az ügyintézésnek, amikor azt érezték, hogy vélhetően őket be fogják csapni, és lehet, hogy nem fogják megkapni azt a pénzt. Mégis azt mondták, hogy megpróbálják. Amikor van egy olyan megérzés, hogy itt valami nem stimmel, akkor tényleg érdemesebb megállni, és adott esetben a megszokott telefonszámokon felhívni az adott szolgáltatót. Vagy például vannak a nyereményjátékok. Ez egy kicsit már visszaszorult, de biztosan időnként meg fog még jelenni, amikor azzal keresnek meg bennünket, hogy kisorsolták a nevünket, címünket, telefonszámunkat, és egy szolgáltatónál nyertünk valamit. Csak fizessünk be egy bizonyos összeget, hogy megkapjuk ezt a nyereményt. Akkor először inkább hívjuk fel ezt a szolgáltatót, hogy valóban mi a helyzet ezzel.
– Milyen fajta csalások szaporodtak el mostanában?
– Szinte mindenből nagyon sok fordul elő ilyen formában. Gyakori, amikor az álszolgáltató küld értesítést, hogy nem fizettük be a számlát. Megértjük, hogy például egy vállalkozásnál létszükséglet az, hogy a mobiltelefonjaik működjenek, és ha egy cégvezető olyan üzenetet kap, hogy nem érkezett meg a legutóbbi befizetése, és azonnal le fogják a szolgáltatást tiltani, akkor rögtön intézkedni szeretne. De hívja fel a szolgáltatót, mielőtt megnyomja ezeket a gombokat, és megadja az adatait. Sok feljelentést kaptunk azzal kapcsolatban is, hogy arra ösztönöztek embereket: regisztráljanak be egy bizonyos felületre. Ha beregisztrálnak, és azokat a filmrészleteket megnézik, amelyeket kapnak, majd erről véleményt írnak, akkor ezért pénzt fognak kapni. Nagyon sokan áldozatul estek ennek a csalásnak. Ugyanakkor vannak olyan sértettek is, akik már jelentkeztek, akik bizonyos összegeket kaptak vissza a tagdíjuk, vagy befizetésük fejében. Ez a platform időközben elérhetetlenné vált, vizsgáljuk, hogy pontosan mi és hogyan zajlott. Fontos, hogy ne regisztráljunk ilyen felületekre, ne adjuk meg az adatainkat, számlaszámunkat.
A biztonsági öv életet menthet!
– Kicsit más vizekre evezve, de maradva a biztonságnál: elszomorító statisztikák láttak napvilágot például a biztonsági öv használatról, sokszor talán a pénzbírság sem eléggé elrettentő. Miért van ez?
– Hogy miért van ez, erre nem fogok tudni válaszolni. Viszont néhány olyan adatot és tapasztalatot szeretnék megosztani, amely talán szemléletformáló lehet. Országos program indult, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság fémjelzi ezt a programot CSAT(T)LAKOZZ! címmel. Arra szeretnénk mindenkit rávenni, hogy használja a biztonsági eszközöket, hiszen a sérülések fokát, a sérülések súlyosságát csökkentheti a biztonsági öv, a biztonsági gyermekülés és a bukósisak. Idén tavasszal, egy hét különbséggel, a rendőrség két alkalommal, országos akció keretében, fokozottan ellenőrizte a passzív biztonsági eszközök használatát. A közlekedők mindig tudtak arról, hogy lesz ilyen ellenőrzés, tehát mi számítunk az együttműködésre és a partnerségre, ezért is jelezzük előre.
Az első országos akció eredménye alapján azt tudom mondani, hogy közel 14 ezer olyan járművezetővel találkoztak a kollégák, akik nem kötötték be a biztonsági övet, illetve utasok is voltak közöttük, de a többségük járművezető. Az azt követő ellenőrzésnél 20 ezer fölé emelkedett a biztonsági övet nem használók száma. Rendkívüli módon elszomorító. Békés vármegye útjain tavaly 15-en vesztették az életüket úgy, hogy olyan járműben ültek, amelyben kellett volna biztonsági övet használniuk. A baleset bekövetkezésekor 10-en úgy vesztették életüket a 15-ből, hogy nem használták a biztonsági eszközt. Minden baleset más, nem azt állítom, hogy mindnyájan túlélték, volna, ha használják a biztonsági eszközt, de sokkal több esélyük lett volna. Nagyon kérnénk mindenkit, hogy ezt gondolja át, és használja az övet. A saját maga és utastársai biztonsága a tét.
– Most itt a sofőrökről és utasokról beszéltünk elsősorban, de fontos az is, hogy aki gyermeküléssel gyermeket szállít, hogyan teszi ezt. Mennyire gyakori, hogy a gyermekek biztonságára nem figyelnek az emberek?
– Bizony, a gyermekeknél is nagyon szomorú példáink vannak. Elszomorít, amikor nézem azt a fényképfelvételt, ami a 44-es főút Békéscsabát elkerülő szakaszán történt. A VÉDA rendszer rögzítette, hogy 100 kilométer/óra fölött ment egy személygépkocsi, egy felnőtt vezette, egy felnőtt ült mellette, akinek a kezében volt egy gyermek. A felnőtt és a gyermek sem volt bekötve. Pedig nem miattunk, rendőrök miatt, a bírság elkerülése miatt kellene bekötni magukat az embereknek, hanem a biztonságuk érdekében. Egészen egyszerűen a fizika törvényszerűségeit nem lehet becsapni. Egy balesetnél vagy ütközésnél arról a sebességről, amivel halad a jármű, nullára fog csökkeni a sebessége. Ebben a pillanatban olyan erők hatnak a testre, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak.
Tavaly is volt olyan balesetünk, hogy többen ültek egy autóban. A vezető és két utasa nem volt bekötve, volt egy utas, aki viszont használta a biztonsági övet. A balesetnél a vezető kiesett az autóból, az autó ráesett, sajnos őt elveszítettük. A másik két utas, aki nem használta az övet, súlyos sérüléssel került kórházba. A hölgynek, aki be volt kötve könnyű sérülése lett… Szeretném hangsúlyozni, hogy a járművek biztonsági rendszerei azok gyakorlatilag egymásra épülnek. Tehát amikor valaki azt mondja, hogy nem használom a biztonsági övet, mert majd engem megvéd a légzsák, az hibát követ el, hiszen úgy tervezték, hogy az öv megfogja, közben felfújódik a légzsák. Ha nincs bekötve, nem fogja meg az öv, akkor a robbanásszerűén felfújódó légzsákot erőhatásával fog találkozni. jellemzi. Borzasztó súlyos sérülések keletkezhetnek ebből.
– Milyen reakcióik voltak azoknak az autósoknak, akiket az előző időszakban megállított a rendőrség a Roadpol kapcsán? Melyek voltak az általános reakciók, amikor felhívták a figyelmet a biztonsági öv használatára?
– Többféle reakcióval találkoznak a kollégák. Van olyan, aki azt mondja, hogy őt szorítja a biztonsági öv, ezért nem fogja bekötni, és ezután sem fogja használni. Ilyenkor természetesen elmondjuk, amit az imént, hogy ne miattunk kapcsolja be a biztonsági övet, hanem azért, mert valóban sokkal nagyobb problémája és baja lehet. Van, aki azt mondja, az ő dolga, hogy beköti-e a biztonsági övet, és hogy magát veszélyezteti-e. Pedig ha abban az autóban többen ülnek, és a többiek bekapcsolják az övet, egy esetleges balesetnél a be nem kötött ember teste úgymond elindulhat az utastérben, és akár komolyabb sérüléseket is okozhat annak, aki pedig be volt kötve. Én magam is jártam már olyan közlekedési balesetnél, amikor teljesen ledöbbentem, hogy halálos közlekedési baleset történt. Ott volt egy felborult autó szinte teljesen ép karosszériával. Rákérdeztem, hogy itt valóban meghalt valaki, hiszen úgy látom, hogy megóvhatta volna a karosszéria. És sajnos valóban meghalt, nem volt bekötve, kiesett az autóból…
Gyermekekre vonatkozóan még egy nagyon szomorú tapasztalat. Volt olyan, hogy az ülésben benne ült a gyermek, és őt rögzítették, de az ülést nem rögzítették az autóhoz. Ekkor a gyermek nem csak a saját testével, hanem a megnövelt súllyal zuhant ki az autóból, és sajnos az életét vesztette. Nagyon sok életet menthet meg az az egyetlen mozdulat, hogy bekötjük magunkat! 2021-ben végeztek egy felmérést az Országos Baleset-megelőzési Bizottság megbízásából. Eszerint, ha 10 százalékkal többen bekötötték volna magukat, használták volna ezeket a biztonsági eszközöket, akkor a baleseteknél 65-en még életben maradhattak volna.
