Az északi sarkkörön túli Lofoten-szigetek, békéscsabai szemmel

A Norvégiában élő, békéscsabai származású Budai Péter egy céges rendezvény alkalmával járt ott a közelmúltban, és megosztotta velünk az élményeit. 

Péter egy nemzetközi cég oszlói központjának munkatársa, és szinte folyamatosan home office-ban dolgozik a Norvégia második legnagyobb városához, Stavangerhez közeli Solaban.

Békéscsaba, Budapest, Norvégia

Hogy hogyan került oda? Péter békéscsabai, az egykori 3-as iskolában, majd a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolában tanult, azután a Kodolányin szerzett diplomát kommunikáció és médiatudomány szakon. A diploma megszerzését követően Budapesten dolgozott több területen, legutóbb a Roche Magyarország Kft.-nél. A cég révén járt San Franciscoban, a központjukban, illetve Costa Ricában is, ahol a Roche ottani munkatársait tanították be kollégáival.

Kedvese, a norvég Ann-kristin, a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen tanult. 2020-ban fejezte be az egyetemet, állatorvos lett és hazaköltözött. Miután a fiatalok úgy döntöttek, hogy együtt szeretnék folytatni az életüket, tavaly nyáron – amikor a koronavírus-járvány éppen csitult és ez megoldható volt – Péter is Norvégiába költözött. Eleinte építkezéseken dolgozott, majd hogy, hogy nem, a Roche norvégiai cégénél tudott elhelyezkedni.

Varázslatos Lofoten

A cég az ünnepek előtt lepte meg munkatársait a Nordland régió-beli, lofoteni kirándulással. Lofoten teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága 24 500 fő, fontosabb települései Leknes Vestvågøyön és Svolvær Vågan.  A Lofoten név eredetileg Lofotr volt: a lo jelentése „hiúz”, a fotr pedig lábat jelent – a „hiúzláb” nevet a szigetcsoport a látképe miatt kaphatta.

Legmagasabb hegye az 1161 méter magas Higravstinden Austvågøyön. Lofotennél a hegyek mellett a tenger is csodálatos, itt van a világ legnagyobb mélytengeri korallágya, a 40 kilométer hosszan elnyúló Røst. A szigetcsoporton sok a tengeri sas és a kormorán, számos tengeri madár él ott. Vidrákat szintén láthatnak az odautazók, Austvågøyön pedig még rénszarvasok is élnek.

Mivel a szigetcsoport az Északi sarkkörön túl fekszik, Svolværben a nap folyamatosan a horizont felett van május 25-e és július 17-e között, télen viszont december 4-e és január 7-e között nem kel fel. Amikor november végén ott jártak, mindössze 3 órás volt a nappal és 21 órás az éjszaka.

Aki szerencsés, Lofotenben járva még az északi fényt is megcsodálhatja, sajnos Péterék kirándulásán nem mutatta meg magát ez csodás természeti jelenség. 

„Lofotfisk” túra horgászversennyel és jeges fürdővel 

Mint azt Budai Péter elmondta, Oslóból bő kétórás repülőúttal jutottak el az észak-norvégiai Harstad-Narvikk repülőtérre. Amikor megérkeztek, -5 fok volt, havas volt a táj, és szinte „harapni lehetett a kellemesen friss, tiszta, hideg levegőt”. Onnan kétórás buszozással jutottak el Solvær-be, ahol a település utcáit hó és jégpáncél borította.

– Röviddel a megérkezésünk után egy klasszikus norvég halászhajóra szálltunk fel, és elmentünk egy „Lofotfisk” túrára, ahol a kollégákkal horgászhattunk két órán át. Két hajóval mentünk, és versenyeztünk, hogy ki fogja ki a nagyobb halat. A tét sem volt semmi: a vesztes hajó főnöki pozícióban lévő emberének a következő napon meg kellett mártóznia a jéghideg vízben, és 45 másodpercig benne kellett tartózkodnia – becsülettel eleget is tett ennek. Én is a „vesztes” hajón voltam, bár próbálkoztunk a délutáni korom sötétben is, nem volt szerencsénk – fogalmazott Budai Péter.

Ételek a bálnahústól a rákon át a szárított halig

Budai Pétertől megtudtuk, hogy ottlétük három napja alatt az étkezés, konkrétabban a vacsora is egy „utazás volt térben és időben”. 

– Lofoten neves tájain fellelhető dolgokat fogyasztottunk, rákot, szárított halat, látványosan felszolgált bárányt, helyi ételeket. Itt főleg halászatból élnek az emberek, ezért a bálnahústól kezdve a különleges, faszerkezeten szárított halig mindent ettünk abban a pár napban – jegyezte meg. 

Hozzátette, a gálavacsorán a ceremóniamester az első tósztja előtt megkérdezte, hogy van-e magyar a vendégek között. Péter jelentkezett, és a lofoteni úriember már mondta is: „egeszsegedre”. Mint később kiderült, a férfi a Lofoten NRK Televíziónál dolgozik és már többször is volt a budapesti MTVA székházában.

Motorcsónakos RIB safari

Amikor motorcsónakos kirándulásra készültek, borzasztóan elkezdett szakadni a hó, azonban egy óra után elállt, így végül eljutottak  „RIB safarira”. A motorcsónakokon volt egy kis ülőalkalmatosság és fogantyú, amiben kapaszkodni lehetett. Természetesen folyamatosan sportos, réteges öltözékre volt szükség, emellett mindenhol kaptak extra vastag, vízálló, téli szélkabátot, amit a ruhájukra vettek fel. 

– Ahogy kiértünk a városból, elkezdtünk száguldani. Legalább 30-40 csomóval mentünk, szükség volt a vastag, vízálló ruhára, mert elég rendesen fújt a fagyos szél. Amikor a hegyek közé értünk, megálltunk sasokat etetni. Szuper látvány volt, a fotók a töredékét sem adják vissza annak, amit ott átélhettünk... Csak ajánlani tudom Lofotent mindenkinek! Aki teheti, menjen el és nézze meg ezt a gyönyörű, varázslatos helyet legalább egyszer az életében – tette hozzá Budai Péter.

Galéria