– Az erdőmérnöki pálya több munkaterületből áll, mint például a tervezés, kivitelezés és a felügyelet-ellenőrzés. Ön melyik részével foglalkozik, illetve mit lehet tudni az adott területről?
– Mindennek az alapja a tervezés. Erdmőmérnök kollégáim tízéves kerettervet készítenek minden egyes erdőrészletre. Az erdőrészlet az erdőtömb legkisebb egysége. A tervezés során meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket az erdész szakembereknek és a kisegítő személyzetnek végre kell hajtania. A kivitelezés már a gazdálkodó tevékenysége, amely során végrehajtja a megadott tervet. A felügyeleti rész mindennek az ellenőrzése, visszajelzések elkészítése – ezzel foglalkozom én.
– Milyen kérdéseket kell tisztáznia magában annak, aki erre a pályára szeretne lépni?
– A legfontosabb, hogy miért választja ezt a hivatást, hiszen ez a döntés hosszú évekre szól, elkötelezettséget jelent. A második, hogy mi az, amit ettől a területtől elvár. A harmadik pedig, hogy mit hajlandó megtenni, feláldozni ezért a hivatásért.
– Az erdőmérnök kifejezés két fogalmat állít egymás mellé: az egyik az erdő tudósa, a másik a mérnök. Hogyan egyeztethető össze a két fogalom, van-e esetleg félreértés a hivatásával kapcsolatban?
– Összeegyeztethető, hiszen az alapképzés során, Sopronban kaptunk egy általános mérnökképzést. Ez magában foglalja a mérnöki tudományok széles skáláját, így a híd-, út- és gátépítést, valamint a földmérést is, de az általános építéstan ugyanúgy a tananyag része volt. Tehát a képzés kapcsán egy műszaki képzettséget kaptunk, ami tökéletesen beilleszthető az erdész hivatásba, hiszen ezekre a diszciplínákra itt is szükség van.
– A Hatvanezer Fa Egyesület makkültetésén ön azt mondta, hogy az erdő születését láthatjuk, ami mind a felnövekvő generáció, mind az ön szakmája szempontjából fontos pillanat. Mi a legnagyobb eredmény a hivatására nézve?
– Nehéz kérdés, huszonhét évet kell átgondolnom. Ami mellett a szívem is szól, talán az, hogy közel 3000 hektár új erdő születésénél, illetve nevelésénél voltam ott. Részesedtem ebből a munkából, amihez természetesen erdész kollégák együttműködése kellett.
– Szerteágazó pályáról beszélünk. Jelenleg milyen kihívások előtt áll az erdőmérnöki munka?
– A szakma több évszázados tapasztalatokon alapszik, de az új kihívások időnként valóban megoldhatatlan feladatok elé állítanak bennünket. Az ökoszisztémák tekintetében olyan gyorsan változnak a körülmények, amelyekre az erdő csak lomhán, vagy nem tud tud válaszolni, hiszen egy-egy erdőállomány több száz éves fejlődés eredménye. Ilyenkor be kell avatkozni: meg kell akadályoznunk a klímaváltozás és az emberi hatás okozta problémákat. Ez komoly kihívást jelent. Megfigyeljük, hogyan reagál a természet, megnézzük, hogy milyen válaszokat ad. Konzíliumokat, konzultációkat tartunk, segítünk egymásnak, egységben megpróbáljuk a legjobb megoldást megtalálni, ez persze nem mindig egyszerű vagy sikeres. Nagyon komoly kutató- és tervezőmunka van a háttérben.
– Sokszor hallhattuk a pszichológusok javaslatát, miszerint töltsünk több időt a szabadban. Mivel töldődik fel az, aki sokat foglalkozik a természettel, illetve sok időt tölt el odakint?
– Mindenképpen üdvözlendő, hogy egy ilyen komoly tudományág is figyelmet fordít a természet hatásaira. Egy olyan ökoszisztéma áll a rendelkezésünkre, amelyet valóban vétek nem kihasználni. Én magam is gyakran töltöm a szabadidőmet is a természetben, pontosan azért, mert különleges hely, amely segít a relaxációban.
– Jelen pillanatban milyen munka előtt áll?
– Az őszi ültetési szezon a legfontosabb, hiszen a téli fagyok, a csapadékviszonyok gátat szabnak ennek. A makkvetések, csemeteültetések részben megtörténtek, viszont az elegyítések, tehát az elegyfák bevitele az állományokba még előttünk áll. Ez január-februárig is elhúzódhat, fagymentes idő esetén ugyanis egész télen tudjuk folytatni.
– A járvány miatti utazási korlátozások nyomán előtérbe került a haza tájak szépségének felfedezése. Ilyen tekintetben mit lehet tudni az erdőinkről?
– Tulajdonképpen karnyújtásnyira tőlünk csodák vannak. Ha csak Békés megyére szűkítem ezt a kérdést, már akkor is pár percen, pár órán belül elképesztően gyönyörű dolgokat találhatunk. A megye erdeinek többsége a vízrendezés után mesterséges erdősítéssel létesült, ezzel párhuzamosan elindultak azok a folyamatok, amelyek a természetessé válás, az örökerdő-üzemmód felé viszik az állományokat. Ezek az ökoszisztémák gyönyörűek, Békéscsaba közvetlen környezetében is olyan állományok vannak, amelyek párjukat ritkítják. Javaslom, hogy mielőtt útnak indulunk, némi ismeretet szedjünk magunkra, vagyis készüljünk fel az erdőből, mert az erdő is felkészül és észreveszi, ha megérkeztünk.
