A Kossuth- és kétszeres Munkácsy-díjas alkotó restaurált festményeit felvonultató tárlat nyílik december 16-án Gyulán a Kohán Képtárban.
A 16 órától megtekinthető kiállításhoz konferencia, előadássorozat és rajzpályázat is társul. A különleges válogatás egyik fontos elvi összetevőjét az a szomorú tény szolgáltatja, hogy a gyulavári születésű alkotó fél évszázaddal ezelőtt hunyt el. Az összegzésre, megemlékezésre is jó okot szolgáltató évfordulóval összefüggésben Árpási Zoltánné Kohán Mária, a több mint 600 festményből és megközelítőleg 2000 grafikából álló hagyatékot kezelő alapítvány kuratóriumi elnöke azt közölte, összesen 26 festmény restaurálása történt meg, s ezeket a képeket szeretnék bemutatni a művész munkássága előtti tisztelgésként, főhajtásként. Mint fogalmazott, rendkívül fontos, hogy a gyűjtemény minél több műve váljon, minél szélesebb körben ismerté.
Gyula egészen az övé volt, s ő a városé
Kohán György rövid életű, későn elismert, halála után felfedezett festőművész volt. Élete alkonyán két Munkácsy-díjra is érdemesnek tartották, először 1960-ban, majd 1964-ben; közvetlenül halála előtt, 1965-ben pedig életműve elismeréseként az egyik legrangosabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat ítélték meg számára. Munkásságáról sok (egyre több) helyen lehet tájékozódni, s tudható, hogy az alföldi festőiskola sajátos értelmezésében kereste hangját.
Az is ismert, hogy Glatz Oszkár növendéke volt és hogy neve Hódmezővásárhely mellett Gyulához köthető igazán, mely város egészen az övé volt, és ő a városé – legékesebb bizonyítéka ennek, hogy a szegénysorból származó festő örököse halála után egy egész város volt. Hagyatéka a végakarata szerint Gyula városát illette. Összegyűjtött művei közül a kiállított festmények és grafikák jelenleg is a történelmi fürdővárosban, a Kohán Képtárban tekinthetőek meg.
Megmentett képek, a restaurálás folyamatáról
A helyreállítás folyamatáról a restauratorart.hu oldalon található részletes beszámoló! (http://www.restauratorart.hu/project/gyujtemenyi-restauralas-kohan-gyorgy-festmenyek-gyula-varosabol/). A cikk szerzője ismerteti: Kohán azon művészek közé tartozott, akik szinte gyermeki kíváncsisággal és leleménnyel használták az anyagokat, festészeti médiumokat. A szigorúan vett festészettechnika szempontjából meglehetősen problémás alkotásokat hozott létre, melyek restaurátori szempontból is valódi kihívást jelentettek.
A munka összetettsége abban rejlett, hogy a helyreállított festmények közül a legtöbb vegyes technikával készült, egyszerre alkalmazva az aquarell, a guache tempera, az olakjréta, az olajfesték, a színes ceruza, a grafit és a pasztell anyagokat. Festményeinek alapjául hol vékonyabb-vastagabb karton, hol farostlemez, hol rétegelt lemez, hol vászon szolgált, esetenként egymásra kasírozva, összeapplikálva. A festmények restaurálásának hangsúlyos mozzanata volt a képek keretezése, a megfelelő díszkeretek kiválasztása is.
Kohán a magyar művészetben – Szakmai konferencia
A konferenciát, előadássorozatot, szakmai műhelybeszélgetést a kiállítás megnyitó napján, azaz december 16-án rendezik meg. A program 10 óra 30 perckor Durkó Károly beszédével startol, majd előadások sora következik. Az előadók között Ibos Éva művészettörténész, Nagy Imre, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, Gyöpös Viktória festő-restaurátor és Árpási Zoltán, a SZIE GAEK dékán-helyettese is megtalálható.
Kohán György igazán különleges látásmóddal festett, a képei kisebb méretben is monumentálisak, s nem véletlen, hogy a konferencia a Kohán a magyar művészetben címet viseli. Kiemelten fontos cél, hogy ez az ízig-vérig gyulai művész elfoglalhassa méltó helyét a 20. századi modern magyar képzőművészetben, munkásságát pedig azok is megismerhessék, akik nem feltétlenül érdeklődnek élénken a festészet iránt – foglalta össze Durkó Károly.
A történelmi fürdőváros oktatási és kulturális bizottságának elnöke hozzátette, Gyula rendkívül hálás a rábízott művészeti hagyatékért, s azon munkálkodnak, hogy megmutathassák, Kohán György valójában hova is tartozik. Mint fogalmazott: a konferencia és a megmentett, restaurált festményekből összeállított tárlat egy újabb lépés abba az irányba, mely elősegíti a Kohán név és munkásság ismertebbé, elismertebbé tételét.
– A nagybányai, az aradi és a hódmezővásárhelyi tárlat éppen ezt a tudatos építkezést igazolja, s a remények szerint a közeljövőben Békéscsabán és Sárospatakon is bemutathatják ezt a fantasztikus festőt – ismertette, kiemelve: azt szeretné, ha Kohán művészete a későbbiekben újra meghódítaná Budapestet is. Kétségtelenül a magyar művészet legjobbjai közé tartozik, megérdemli, hogy ne csupán a szakmai közönség tudja megfelelően elhelyezni – hangsúlyozta.
Durkó Károly azt is elmondta, a konferencia számos érdekességgel szolgál, roppant érdekfeszítő lesz például a restaurálás folyamatáról szóló ismertető. Nem kevesebb mint 200 kép közül választották ki azt a 26-ot, melyeket aztán aprólékos munkával helyreállítottak. A festmények restaurálásának legfőbb üzenete az, hogy Gyula városa igazán elkötelezett az alkotóval és az alkotásokkal szemben – mondta.
Szándék szerint a december 16-án nyíló tárlat egyfajta rácsodálkozást fog előidézni, mert a helyreállított képekből sugárzik az, hogy Kohán festményei mennyire szerethetőek, s helyük van akár a nappaliban is. Mint fogalmazott: a monumentalitás és a letaglózó drámaiság mellett az életigenlő szín gazdagság is megjelenik az alkotásokban. Ez a tárlat erős cáfolata lesz annak a vélekedésnek, hogy a Kohán-képek nehezen befogadhatóak – tette hozzá végül.
Rajz- és irodalmi pályázat a Kohán-hagyaték népszerűsítéséért
A képtár rendbetételével a hagyaték immár méltó körülmények között kapott helyet és a raktározás kérdése is megoldódott – mondta el első körben Petróczki Zoltánné. A Kohán György Alapítvány kuratóriumának tagja azt is ismertette, nem csak országos viszonylatban, de helyi szinten is csupán egy szűk kör ismeri az alkotásokat. A város által létrehozott alapítvány azon munkálkodik, hogy ez változzon, s a festmények, grafikák egyre szélesebb körben legyenek ismertek és elismertek – fejezte ki.
Kohán művészetének népszerűsítése érdekében pályázatot írtak ki, melynek beadási határideje a közelmúltban zárult. Összegzésként elmondható, hogy a gyermekeket, pedagógusokat megszólító felhívásra öt gyulai oktatási intézményből összesen 224 képzőművészeti alkotás és két műelemzés érkezett. A beérkezett pályamunkákat Oroján István festőművész, Andruska Anna és Gál András rajztanár bírálta el. Több mint 170 alkotást ítéltek kiállításra méltónak, melyek közül 37 alkotót külön díjazásra is javasoltak. A műelemzési felhívásra két pályamű érkezett, egy 7. és egy 8. osztályos tanuló dolgozata.
Petróczki Zoltánné kiemelte, sokan éltek a Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója által felajánlott díjmentes képtár-látogatás lehetőségével, a Kohán Képtárban szerzett élmények a gyermekek által készített alkotásokon is megmutatkoztak. Ez a fajta tevékenység mindenképpen érdemes arra, hogy a későbbiekben is legyen folytatása – húzta alá végül.
