Gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartottak ellenzéki pártok és civilek a március 15-i forradalom és szabadságharc kitörésének alkalmából csütörtökön este Békéscsabán. A megemlékezésen részt vett a Magyar Liberális Párt - a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum Mozgalom, a Jobbik és a Mindenki Magyarországa Mozgalom Békéscsabai Szervezete.
A megemlékezők a Kossuth téren gyülekeztek, majd 18 órakor meghallgatták a Himnuszt, ezt követően pedig a pártok képviselőinek beszédei hangzottak el.
Elsőként Miklós Attila, Békéscsaba önkormányzati képviselője, az MSZP Békéscsabai szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy már 9 éve hagyomány, hogy március 14-én a Kossuth szobornál gyertyát gyújtanak és megemlékeznek arról, hogy miért harcoltak az elődeink a forradalomban.
– Minden évben elmondjuk azt, hogy mennyire aktuális az a 12 pont, mennyire aktuálisak ma is azok a követelések, amelyeket akkor megfogalmaztak. Most először vagyunk ennyien itt a megemlékezésen és remélem, hogy nem utoljára. Abban is bízom, hogy mi leszünk az a többség, amely meg tudja törni azt a rendszert, amiben ma élünk. Ma is küzdenünk kell a sajtószabadságért, ma is küzdenünk kell azért, hogy szabadon tudjunk élni ebben az országban– fogalmazott az elnök. – Először az uniós választáson kell megmutatni, hogy élünk, hogy mi is Magyarország részei vagyunk. Azt gondolom, hogy erre kell szövetkeznünk, a győzelemre kell szövetkeznünk – hangsúlyozta Miklós Attila.
A következő felszólaló Árgyelán Erzsébet, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja volt.
– Szabadság, egyenlőség, testvériség. Ez volt az 1848-as forradalom és szabadságharc három alapeszméje. Három eszme, amelyet a márciusi ifjak örökül hagytak ránk utódokra. Három eszme, amit védenünk, óvnunk kell bármi áron. Három eszme, amelyet a minap a költségvetési bizottság fideszes tagjai lábbal tiportak, amikor az SMA betegek támogatását megtagadták. Három eszme, amelyet Palkovics lábbal tipor folyamatosan, amikor Széchenyi örökségét, a Magyar Tudományos Akadémiát teszi tönkre. Három eszme, amelyet azon a bizonyos decemberi napon a fideszes parlamenti képviselők lábbal tiportak, amikor megszavazták a rabszolgatörvényt – mondta az elnökségi tag. Majd úgy összegzett: ez a három eszme az, amely a legbiztosabb alapját adja minden fejlődő, jó állapotban lévő társadalomnak.
Fehér Zsolt, a Fiatal Liberálisok Társaságának képviselője arról beszélt, hogy a márciusi ifjak voltak azok, akik önként adták életüket a szabadságért vívott harcban.
– Ma is gyökeres változást szeretnénk, és ha lehet, minél hamarabb, mert elegünk van abból, ami az országban történik. Elegünk van abból, hogy a politika mindenre rátelepszik, és egyre folytóbb légkört teremt ebben az országban. A polgárháborús időket idéző módon a fiatalok közül százezrek hagyják el az országot. Fiatal, tehetséges, energiával teli magyar emberek mennek el az országból, mert szabadságra és megbecsülésre vágynak. Arra vágynak, hogy ne a hatalom mondja meg, hogy merre van az arra, és ne a politikai kapcsolatokon múljon, hogy ki hogyan tud érvényesülni – hangzott el beszédében.
Fülöp Zolán, a Liberálisok megyei elnöke kiemelte: 1848-ban a márciusi ifjak 12 pontban foglalták össze követeléseiket, amelynél érdemes megnézni, hogy mit követeltek az első helyen.
– A béke, szabadság és egyetértés általános igénye után az első és egyben az egyik legfontosabb követelés így hangzott: "Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését." Minden demokrácia alapja az, hogy az emberek szabadon tájékozódhassanak. Ha nincs szabad sajtó, nincs demokrácia sem. És mi, itt Békéscsabán a saját bőrünkön érezhetjük, milyen az, ha felszámolják a sajtó szabadságát. Ha az újságokból, a rádióból és a tévéből is csak hazudozás folyik. Ha a média egész nap csak kormányparti propagandát szajkózza, és az ellenzéknek csak a lejárató kampányokban jut helye. Amit ma tesz a hatalom, az a cenzúra egyik legsötétebb válfaja – hangsúlyozta az elnök.
Nemes Balázs, a Momentum Mozgalom szóvivője, EP parlamentiképviselő-jelölt azt mondta: nem a kormánypártról akar beszélni, nem arról, ami nyilvánvaló, hanem arról, hogyan lehet a problémákat megoldani.
– Úgy gondolom, hogy most a 21. században mindenkinek van lehetősége saját magának médiává válnia. Minden egyes mobiltelefon egy újság, egy tévé, egy rádió. Használjátok, használjátok ki és legfőképpen próbáljátok meg az összes ismerősötöket ugyanerre buzdítani. Hiszen most ez az egyetlen csatorna, ahol az igazság el tud jutni nagyon sok emberhez – emelte ki a szóvivő. Majd a szabadságról beszélt és beszámolt egy aznapi eseményről, mely szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy diáknak Petőfi Sándor versények bizonyos sorait ki kellett hagynia szavalatából.
Stummer János, a Jobbik Magyarország Mozgalom országgyűlési képviselője is azt hangsúlyozta, hogy nem mindenki által tudott és nyilvánvaló dolgokról szeretne beszélni.
– Én ma este ide hittel és reménnyel jöttem. Március 15-én egy olyan napra emlékezik az ország, amikor a legszebb arcát mutatta nem csak a világnak, hanem a jövő nemzedékeinek is. Egy olyan napra, amikor egyszer régen magyarok egynéhányan nemet mertek mondani a zsarnokságra, ki mertek állni az igazságét, az elveikért és a szabadságukért. Én hiszem és vallom, hogy ők mi vagyunk – fogalmazott Stummer János.
Végül Körömi János, Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselője szólalt fel.
– Ünnepelni jöttünk, de azt gondolom, hogy egyben gyászolunk is. Ünnepeljük a 48-as márciusi ifjakat, gyászoljuk viszont az elvesztett jogainkat, a megtiport demokráciát. A viharfelhők már tornyosulnak a kormány feje felett. A minap pedagógusok, ma a munkások, holnap az egészségügyisek, holnapután mindenki lázadni, sztrájkolni és tüntetni fog. És nagy vihar lesz, ami elsöpri azt, amit úgy hívnak, hogy "Magyarország tolvaj kormánya" – összegezte mondanivalóját a képviselő.
A beszédeket követően az egybegyűltek gyertyát gyújtottak az 1848-as szabadságharc és forradalom emlékére.
