Négy százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta egész évben, a munkaerőpiacon zajló folyamatoknak a gazdaság egészére nézve pozitív következményei lehetnek - vélekedtek az MTI-nek pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáló írásos kommentárjukban az elemzők.
A KSH szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak átlagos létszáma pedig 67 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője közölte: várakozásuk szerint egész évben 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta, amelynek csökkentését a következő hónapokban szezonális hatások is erősíthetik.
Az alacsony munkanélküliségi ráta, a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz - hangsúlyozta az elemző.
Ürmössy Gergely szerint előfordulhat, hogy a jelenlegi 3,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzésüknél erősebb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság ebben az évben.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint tovább közelít a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatás állapota felé, amelyet további 250-300 ezer új munkahellyel lehetne elérni.
A munkaerőhiányról szóló hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek körében - hívta fel a figyelmet az elemző.
A központi államigazgatásból több tízezer magasan képzett munkavállalót át kellene vezetni a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében - mutatott rá Horváth András.
Az elemző szerint a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát, ezért hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek felzárkóztatásának a kérdése. Utalt arra is, hogy a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja ugyan a foglalkoztatás bővítését, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál.
A munkanélküliségi ráta várhatóan három százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet - vélekedett Horváth András.
Forrás: MTI
