A betárolás az évnek ebben a szakaszában mindig, Európa-szerte tart: Ausztria a tegnapi uniós adatok szerint 19,13 százaléknál, Magyarország 16,82 százaléknál tart, csakhogy e százalékok mögött az előbbiek miatt nagyon eltérő mennyiségek állnak.
Magyarország egyébként magától is csordultig töltötte a tárolóit 2019-ben, amikor geopolitikai okokból célszerűnek látta, illetve gazdaságosnak is ígérkezett, de most az utóbbi feltétel hiányzik. Nem véletlen, hogy Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének minapi fórumán kijelentette: az európai tárolók kötelező feltöltésének költségeit úgy kell megosztani, hogy egyensúlyba kerüljenek a belföldön, illetve a más országban tároltató tagállamokra eső terhek. Szerinte az LNG-kapacitások hozzáférhetőbbé tétele nélkül nem csökkenthető „érdemben és egyenszilárdsággal” az unió függése az orosz földgázforrásoktól. Márpedig az uniós LNG-fogadó kapacitások 80 százaléka Nyugat-Európában van.
Egy esetleges ellátási zavar esetén életbe lép a fogyasztói csoportonként fokozatosan bevezetendő korlátozási terv, amelynek elején a leginkább nélkülözhető tevékenységek állnak, a végén pedig a stratégiai fontosságúak, beleértve a lakosság ellátását is. Magyarországon a lakosságra jut a gázfelhasználás mintegy harmada, mivel pedig a lakosságin belül nagy súlyú a fűtési célú igény, a háztartások gázfelhasználásának nagyságát erősen befolyásolja a hőmérséklet alakulása.
Bár a koronavírus-járvány miatt lelassult építkezések miatt a kormány elhalasztotta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv hatályba léptetését (2020. december 31. után csak közel nulla energiaigényű épületeket lett volna szabad átadni), a 2020–21-es gázévben átadott épületek jelentős része gázfűtéses volt – erre a 2020–2021-es gázévről készített elemzésében mutatott rá a MEKH.
Az iparon belül a fő gázfelhasználó az élelmiszeripar volt közel 14 terajoule-lal, amelyet a vegyipar és a gyógyszeripar (10 terajoule), majd a gépgyártás ( 8 terajoule) és a nem fém ásványi termékek, azaz az építőanyagok gyártása (8 terajoule) követett. Mind a négy ágazat termelése fellendült a járványhelyzet okozta visszaesés után, de a nyári földgázár-emelkedés eltérően érintette a szektorokat: a gépipar, de főleg a vegyipar visszafogta a termelését, az élelmiszer- és a fémipar kevésbé.
A legfrissebb, 2020. februári KSH-adatok szerint a hazai ipar termelése 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszeripar volumenindexe 10 százalékkal erősödött, a villamos berendezéseké 9 százalékkal, ugyanakkor a feldolgozóiparban mintegy 25 százalékos súlyú járműiparé enyhén esett. Összességében csökkent a hazai februári gázfelhasználás is, elsősorban a fűtési igény csökkenése miatt, de az ipar gázigénye is kisebb volt 3 százalékkal – ez utóbbi összefüggés már a MEKH februári jelentéséből derül ki.
Jelentős hazai gázfalók az erőművek is, rájuk jutott a felhasznált gáz 18–19 százaléka a 2020–2021-es időszakban, 6 százalékkal több, mint az előző gázévben. A bővülésben szerepet játszott a hazai áramigény emelkedése, és az, hogy a régióban a szokásosnál szűkösebb volt a megújuló energia kínálata, különösen a németországi szél- és a balkáni vízerőműveké. A hazai erőművi felhasználás nagyjából kétharmadát adó nagy erőművek termelése elsősorban a villamosenergia-piaci tendenciáktól és a hőigény alakulásától függ.
Forrás: VG
-400x225.jpg)
