A jeles forrás összekapcsolható Békés megye kultúrtörténetével: a gyulai születésű Karácsonyi János ugyanis 1899-ben fontos tanulmányt adott közre az Aranybulla keletkezéséről, a békési születésű Jantyik Mátyás pedig képet festett az Országházában, mely az Aranybulla kihirdetését ábrázolja.
Békéscsabán arra is érdemes emlékeznünk, hogy II. András király (1205–1235) korának bizonyos eseményei csabai helynevekkel kapcsolhatók össze: az egyik Sikony, a másik pedig maga a Csaba név.
A forrás, melyet felidéznünk érdemes, a Váradi Regestrum. Jogi eseteket tartalmaz 1208 és 1235 között. Az egyik feljegyzés a békési várnépek és várjobbágyok peres ügyébe enged bepillantást. A várnépek a vár ellátását szolgáló, várispánsághoz tartozó birtokokon dolgoztak, a várjobbágyok pedig a várispánság vezető szerepben levő emberei, a várnépek tisztjei voltak. (A jobbágy eredetileg jobbféle embert, „tisztségviselőt” jelentett. A szó „jobbágyparaszt” jelentése a 13. század második felétől, 1270-es évektől terjedt el.)
1219-ben békési várjobbágyok, „várnépek közül kiemelt jobbágyok” és várnépek II. András király előtt megvádoltak két békési várjobbágyot – Sab és Sycund nevűeket – azzal, hogy „igazságtalan jobbágyok”, a nép vagyonának eltékozlói, és három ember halálát okozták. András király az ő ispánjuk, Illés (Ilię comiti) elé utalta az ügyet. Az ispán az okozott kárt 300 márkára becsülte. Illés ispán András poroszló által Nagyváradra küldte a pereskedőket, tüzesvas-próbára. A várnépek – tehát a vádlók – közül Pósa vitte a tüzes vasat, és megnyerte a pert Sycund-dal és Sab-bal szemben. Hogy ezek után mi lett a sorsa Sycund-nak és Sab-nak, arról már nem szól a forrás. A Váradi Regestrumban említett Sycund nevét összefüggésbe lehet hozni Sikonnyal (Sikkony), mely napjainkban Békéscsabához tartozó tanyavilág neve, Békéscsaba és Békés között.
„iuxta silvam Sykondzeg” (1525 novemberében)
A Sikony szó legközelebb 1525. novemberében bukkan föl, egy határjárásról szóló feljegyzésben, egy erdő neveként („iuxta silvam Sykondzeg vocatam habitam” MNL-OL-DL 31048.). A Váradi Regestrumban szereplő Sab nevét talán nem túlzás Csaba helynévvel kapcsolatba hozni. Meglehet, olyan településekről van szó, melyek Sab és Sycund birtokain alakultak ki. Békéscsaba előzménye – „villa Chaba” – nevét egyébként mai ismereteink szerint 1332-ben rögzítették először, a pápai tizedszedők számadásában.
A fent említett várjobbágyok neve – más alakban – a Váradi Regestrum további pontján is felbukkan, 1229-ben. Az itt feljegyzett ügyben békési jobbágyok békési várföldnek tekintettek egy Kecsen nevű birtokot. Ennek birtokosa, Márton szerint azonban Kecsen az ő örökölt birtoka volt. Vallomása szerint már az őt perlők elődei – köztük Chab és Sicund – is követelték Kecsen birtokát az ő apjától, de Aradon, tüzesvas-próbán elvesztették a pert. A Mártont vádoló békési tisztviselők ezután elálltak a per folytatásától. A szöveget olvasva világossá válik, hogy a Márton elleni per idejében Chab és Sicund már nem voltak hivatalban. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy II. András király 1221-ben elrendelte a jogtalanul elfoglalt várföldek visszavételét. A kecseni birtok ügyében a békési jobbágyok olyan birtokot próbáltak megszerezni, mely – szerintük – a békési várhoz tartozott. Pereskedésük azonban nem vezetett eredményre.
II. András korának fontos forrása, a Váradi Regestrum nem maradt ránk eredetiben. A 16. század jeles szerzetes-politikusa, Fráter György azonban nyomtatásban kiadatta, 1550-ben. Kiadása, magyar fordítása az interneten is elérhető.
Az 1222. évi Aranybullát tanulmányozva felfigyelhetünk arra, hogy a törvény bizonyos pontjai a szegények és a várnépek érdekeit védték. A főembereknek tiltotta, hogy utazásaik során kifosszák a szegényeket, és lehetőséget adott a várnépeket sanyargató ispánok leváltására. II. András korát idéző Sikony és Csaba helynevek eredetének tanulmányozása lehetőséget ad arra, hogy az 13. század elejének történelme a ma élő csabai emberekhez is közelebb kerüljön.
Dr. Halmágyi Miklós
