Azok, akik az "éjjeli baglyok" csoportjába tartoznak, vagyis inkábbdélután - este aktívabbak és ekkor a legmagasabb a produktivitásuk is, a klasszikus munkarendben kétszer akkora eséllyel teljesítenek rosszul, mint a "hajnali pacsirták", vagyis akik reggelente vannak teljesítőképességük csúcsán.
A hajnali pacsirták reggelente jobban teljesítenek a munkában, míg az éjszakai baglyokról ennek éppen az ellenkezője mondható el. A tudósok szerint ez a belső óra jelentős részben a genetikának köszönhető, de szerepet játszhat az életmód kialakulásában a munkarend, a család, sőt még a napfénynek kitettség is. Az egyes kronotípusok életritmusában eltérően alakulhatnak a különböző szokások: hatással lehet az életritmus az alvásra, az anyagcserére, a testhőmérsékletre és a hormonokra is.
A finn kutatás során 5881 olyan embert kérdeztek életritmusukról, akik mindannyian az ország északi részén születtek 1966-ban. A résztvevőket kifaggatták egészségi állapotukról, munkájukról, alvási szokásaikról, annak érdekében, hogy felmérjék, melyik kronotípusba tartoztak a kutatás kezdetén, 46 éves korukban, vagyis 2012-ben.
A férfiak 10, míg a nők 12 százalékát sorolták az esti típusba, de 72 százalékuk végzett nappali munkát. A felmérés többi szereplője között nagyjából ugyanolyan arányban vettek részt korán kelők és a többi, köztes kronotípusba sorolható emberek.
Az éjszakai baglyok negyede olyan halványnak írta le saját teljesítményét a munkában, melyet a kutatók egy nemzetközileg elfogadott skála szerint a fogyatékosság miatti gyenge teljesítmény és az ebből fakadó korai nyugdíjazás magas kockázatának kategóriájába sorolnak. Ez számottevően magasabb arány volt a kutatás szerint, mint a hajnali pacsirták vagy a többi típusba sorolt emberek esetében.
A munkahelyi alulteljesítés nemtől függetlenül kétszer olyan magas volt az éjszakázók között, mint a korán kelők esetében.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
