A hasnyálmirigy betegségeit kutatja Tálas Dávid békéscsabai orvostanhallgató. A fiatalember a Szegedi Tudós Akadémia tagja, Szent-Györgyis diák - írja a hirado.hu.
Tálas Dávid, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán megtartott tudományos diákköri konferencián ért el előadásával első helyezést. A céltudatos fiatal orvostanhallgató kutatásai során a dohányzás hatásait vizsgálja a hasnyálmirigy-vezetéksejtek működésére. Ezzel a címmel készítette el a tudományos diákköri munkáját, és ért el vele első helyezést.
Kutatásaik előrelépést hozhatnak a betegség gyógyításában
A Szent-Györgyi-diákprogramban mentora Hegyi Péter professzor, egyetemi tanár, aki jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzlációs Medicina Tanszékének és a szegedi MTA-SZTE Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoportjának vezetője.
A medikus szerint fontos területen végez vizsgálatokat mentora és csoportja vezetésével, mivel a heveny és az idült hasnyálmirigy-gyulladásnak is komoly rizikófaktora a dohányzás. Amennyiben sikerül rövidesen rájönni miként alakul ki e betegség – amelynek kezelésére jelenleg nem létezik még specifikus terápia –, azt követően gyógyíthatóvá is válhat. Így elmondható, hogy egy szerteágazó és izgalmas kutatási területről van szó, amely nem kis kihívást is magában rejt.
Sokoldalú tudományos munka
Tálas Dávid témavezetője Pallagi Petra kutató volt. Hegyi professzor mellett ő az a szakember, aki a kísérleti modellek felállításában és az eredmények értelmezésében segíti a lelkes hallgatót. A TDK-munka elkészültét rengeteg laborban eltöltött nappal és éjszaka előzte meg. A fiatal tudományos pályafutása azonban nem most vette kezdetét. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság konferenciáján, Siófokon magyarul, majd az Európai Hasnyálmirigy Klub nagygyűlésén angolul tartott előadást kutatási eredményeikről.
Tálas Dávid megkeresésünkre elmondta, hogy a hasnyálmirigy-gyulladás egyik legnagyobb rizikófaktora az epekövesség. Az epekő ugyanis elzárhatja a közös epevezetéket, így a hasnyálmirigyben megnőhet az emésztőnedv mennyisége és nyomása is. Az ott felhalmozódó enzimek aktiválódhatnak, így a szervet belülről emészthetik meg, így jön létre a hasnyálmirigy-gyulladás. További rizikófaktor még az alkohol és a dohányzás. Valamint még egy jó pár gén, amelynek szerepe lehet ennek a betegségnek a kialakulásában.
Kétfajta hasnyálmirigy-gyulladást különböztet meg az orvostudomány. Az epekő, valamint a nagymértékű alkoholfogyasztás felel legtöbbször a heveny hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásáért, míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás leginkább idült gyulladást okoz.
Számos hasnyálmirigy-gyulladásos eset azért végződik halállal, mert egy sokkállapot alakul ki a beteg szervezetében. Ez több szervi elégtelenséget idéz elő. Károsodást okozhat a tüdőben és a vesében egyaránt, valamint keringési zavarokat is előidézhet. A nem megfelelő kezelés a beteg életébe is kerülhet. Súlyos, heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetén még mindig körülbelül 30 százalékos a halálozási arány.
A betegek egy része tünetmentesen gyógyul, azonban szövődményként jelentkezhet elhúzódó hasi fájdalom, amely miatt az érintettek munkaképtelenné válhatnak, valamint ismétlődő gyulladásos epizódok is. Sajnos a hosszadalmas szöveti regenerálódás során hasnyálmirigyrák is kialakulhat, amely idővel ugyancsak a beteg halálát okozhatja.
A kutatás is hatékonyabb csapatban
A konferenciákon elhangzottak további motivációt nyújtanak számára. Véleménye szerint az ott elhangzott információk birtokában még célirányosabban lehet tervezni és folytatni kutatómunkájukat. Az alapkutatásuk során klinikai kérdésekre keresik a válaszokat. Mindemellett felállítanak állatkísérletes modelleket is a betegségekre. Ezután vizsgálják meg, hogy egy adott rizikófaktor, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, hogyan változtatja meg a sejtek alapvető életfolyamatait.
Tálas Dávid véleménye szerint amennyiben sikerül egy ilyen károsító behatás pontos célpontját megtalálni, úgy arra akár gyógyszert is lehet fejleszteni, amivel beteg emberek életét lehet megmenteni. Elmondta továbbá, hogy TDK-eredményben sokak munkája benne van. A laborban pedig ugyan ő végzi a kísérleteket és a méréseket, az iránymutatásokat a témavezetők adják, munkatársai támogatása, valamint az asszisztensek segítsége nélkül nem menne hatékonyan a munka.
A tétlenséget el se tudja képzelni
Tálas Dávid elmondta, hogy nagyon tetszik neki a kutatás. Jelenleg a dohányzás hasnyálmirigyre gyakorolt hatását vizsgálja, és a jövőben is ezzel szeretne foglalkozni. A fiatal medikustól azt is megtudtam, hogy többféle kutatás létezik. Az alapkutatás a szervek alapvető működésével foglalkozik. Míg az úgynevezett klinikai kutatás során betegeket vizsgálnak. Különböző terápiáknak vetik őket alá, és azok hatásait és eredményességét jegyzik fel.
Illetve egy harmadik típus a transzlációs medicina, amelynek célja, hogy az alapkutatás során kapott eredményeket minél hamarabb beillessze a gyógykezelések módszertanába. Manapság sokszor tapasztalni, hogy az alapkutatások és a gyógyítás eltávolodott egymástól. A kutatási eredmények nem kerülnek felhasználásra az orvosok részéről. Tálas Dávid szeretne ebbe az irányba is vizsgálódni, és nem szeretne elszakadni a klinikai résztől, mivel azt vallja, hogy az orvosok és a kutatók legfőbb küldetése a betegek életének a megmentése.
Forrás: hirado.hu
