Pénteken délután ünnepélyes keretek között adták a Békés Megyei Prima Primissima díjakat a gyulai Vigadóban. Az eseményen jelen volt Rákóczi Attila, a Békés megyei Kormányhivatal főigazgatója, Gesztesi Béla, a VOSZ központ ügyvezető igazgatója, Csige Gábor, Gyula város jegyzője és Bődi János, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke.
Az eseményt a VOSZ Békés Megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg. Nagy Mihály László elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja a helyi emberek támogatását és segítését, mint fogalmazott: "itt vagyunk itthon, ami védőhálót rak a lábunk alá".
– Nagyon komolyan gondolom, amit a megnyitó beszédemben is mondtam, hogy segítsünk, mert itt vagyunk itthon. Egy kis községből, Dobozról származom. Itt komoly és profi vállalkozókkal találkoztam, akik a termelésből igyekeznek megélni, illetve másoknak biztosítanak ezáltal munkalehetőséget. Kiemelném azt is, hogy itt kell tartani a vállalkozót! Támogatni kell őket, el kell ismerni őket és kedvezményt kell számukra biztosítani. Van bennem, bennünk, helyi vállalkozókban egy kötelességtudat, hogy maradjunk – fogalmazott az elnök.
A VOSZ Békés Megyei szervezet elnökének megnyitó beszéde utána Mariann Balettiskola előadása színesítette az estét, a produkció után átadták a Kiváló vállalkozói díjakat.
KIVÁLÓ VÁLLALKOZÓI DÍJAK
Barta István Zoltán
Békésen, mint gázfutárt ismerik, de üzemeltet postafiókot és a vöröskereszt megyei alelnökeként évtizedek óta lelkes véradó, véradások szervezője és támogatója, a békési Madzagfalvi Napok kitalálója volt.
Hódosi József
Eredeti foglalkozása útépítő mérnök, aki 2001 óta végezte a szakmája mellett előbb mellékfoglakozásban, majd teljes munkaidőben a meleg és hidegaszfaltos út, kerékpárút, sportpályák javítását Csongrád, Hajdú-Bihar, de főleg Békés megyében. Később speciális rugalmas híd diletációk képzésével, aszfalt, illetve betonburkolatok irányított, reflexiós repedéseinek gumibitumenes beöntésével, azaz hézagöntéssel foglalkozik.
Lipták László
Okleveles mezőgazdasági mérnök, akinek pályafutása a dinnyéjéről híres Medgyesegyházához kötődik. A kitüntetett most már évek óta a HALADÁS Plus KFT. ügyvezetője. A település lakosainak egy része vele látja biztosítottnak a közösség életben tartását, amit a növénytermesztés mellett a sertéstenyésztés és marhatartás egészít ki. Tejükkel találkozhatunk a székesfehérvári ALFÖLD Tej Zrt. címkés tej megvásárlásakor szerte az ország üzleteiben. Ezenkívül sikeres magángazdálkodó is, a különféle zöldségfélék termesztésében, amit a fokozódó szárazság körülményei egyre nehezebbé tesznek.
Dékány Attila
Az élet ajándéka, hogy édesapja a koronázatlan „kolbászkirály” mellett megtanulhatta a nagy titkot: „Fiam, jó és ehető kolbászt csak igazi sertéshúsból lehet készíteni, megfelelő fűszerezéssel!” Termékeik a szárazkolbászok közé sorolhatóak, kimondottan hagyományos eljárással csak sertéshúsból készülnek. Szóját vagy más allergén anyagot nem tartalmaznak. Magas tápértékűek, teljes értékű fehérjét, azaz húsfehérjét tartalmaznak, amely az emberi szervezet elengedhetetlen tápláléka. Kolbászaik természetesen csemege és csípős paprikával is készülnek, s címeres márkanév alatt jelennek meg.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Elnöksége ebben az évben is megrendezi a VÁLLALKOZÓK Napját Budapesten a Művészetek Palotájában december 3-án, amelyre a VOSZ Békés megyei szervezete egy főt javasolt a kitüntetésre!
Bődi Péter
Okleveles építőmérnök, az édesapja Bődi János által 1982-ben, 40 évvel ezelőtt alapított és azóta is kiválóan működő szarvasi INTEGRÁL Építő Zrt. vezérigazgatója. A zártkörűen működő részvénytársaság ma már a legrégebbi magyar építőipari családi társas magánvállalkozás. A vállalkozásban 25 éve dolgozik, kezdetben építésvezetőként, majd műszaki vezérigazgató-helyettesként, 2017 óta pedig, mint vezérigazgató irányítja a céget.
Vezérigazgatói munkáját a kezdetektől fogva önállóan, felelősségteljesen végzi, amelyben gazdasági vezérigazgató-helyettesként segíti felesége Bődi Anita, aki közgazdász felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Bődi Péter vezetése alatt számos energetikai felújítás mellett iskolák, intézmények, óvodák, piaccsarnokok, sportlétesítmények, kerékpárutak és új, lőtérépítési munkái és rekonstrukciói valósultak meg. A vállalkozás nevéhez fűződik többek között a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum műemléki védettségű épületének, a szentesi Tóth József Színház és a volt Petőfi Szálló remekbe szabott szecessziós műemléki felújítása, helyreállítása. A kivitelezési feladatokat mindig magas színvonalú szakmai hozzáértéssel oldotta meg több, mint 60 főállású építőipari szakember és számos alvállalkozó társaság foglalkoztatásával. Évenként másfél-kétmilliárdos árbevétel elérése mellett, eredményes gazdálkodással folyamatos fejlesztések történtek az INTEGRÁL telephelyén is. Bődi Péter eddigi munkájával markánsan bizonyította, hogyan kell egy évtizedek óta működő magyar családi vállalkozásnál a sikeres generációváltást zökkenőmentesen végrehajtani.
Ezután a gyulai Harruckern Néptánc Együttes, részben Kalotaszegi román táncokat mutatott be a jelenlévő közönségnek.
IRODALMI PRÍMA-DÍJ
A 2022-es Irodalmi Príma-díj nyertese Kiss Ottó író-költő!
Kiss Ottó Battonyán született 1963-ban, 1980 óta Gyulán él. Öt évig volt a Gyulai Hírlap szerkesztője, majd a Békés Megyei Nap újságírója. 2001-től a Bárka című folyóirat munkatársa. Első regénye 1999-ben jelent meg Szövetek címmel, amely meghozta számára az országos szakmai elismerést. Első gyerekkönyve 2002-ben Csillagszedő Márió címmel látott napvilágot. A könyv elnyerte a Magyar Írószövetség Év Könyve Díját. 2007-ben három gyerekkönyvéért Artisjus irodalmi díjat vehetett át. 2009-ben gyerekirodalmi és prózaírói munkásságáért József Attila-díjat kapott. A bátyám öccse című legújabb gyerekkönyvéért 2021-ben és 2022-ben is átvehette az Év Gyerekkönyve díjat. Legutóbbi felnőtteknek szóló novelláskötete az idén nyáron jelent meg A Kék Oroszlán bezár címmel. Eddig 31 önálló magyar nyelvű könyve látott napvilágot. Írásai több mint húsz éve szerepelnek tankönyvekben. Első verse 2001-ben jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadó 4. osztályos Irodalmi Olvasókönyvében. Azóta mintegy 150 általános iskolai és egyetemi tankönyvben, illetve antológiában olvashatók. 2004 óta két regénye választható érettségi tétel. Egyes művei hallgathatók CD-n, hangkazettán, hangoskönyvben, rádiójátékokban, láthatók színházakban, bábszínházakban, tévéfilmen és animációs filmeken. Néhány versét feldolgozták énekesek és zenekarok. Mint például az Antal Gábor Trió, Lovász Edina és zenekara, a Kaláka, Tompos Kátya, Bognár Szilvia, Jónás Vera vagy Halász Judit. Egyes írásait több nyelvre is lefordították. Könyveivel és személyesen is többször képviselte hazánk irodalmát nemzetközi találkozókon. A berlini és a frankfurti könyvfesztiválokon, a bolognai és a saarbrückeni gyerekkönyvfesztiválokon és a Lipcsei Könyvvásáron. Idegen nyelven öt kötete jelent meg. Legutóbb az Ati-mesesorozat három könyve Kínában.
Az ünnepség részeként a vendégek A bátyám öccse című 2020-as gyerekkönyvéből hallgathattak meg egy rövid részletet a szerző előadásában. Stábunknak úgy fogalmazott, megtisztelő érzéssel tölti el az, hogy itthon Békés megyében elismerték.
– Ez különleges alkalom, mert eddig helyi díjat kaptam ugyan a Bárkával, mint a szerkesztőség egyik tagja, személyesen nem kaptam még díjat sem a megyében, sem Gyulán. Ebből kifolyólag is kitüntető számomra ez az elismerés. Az nagy örömmel tölt el, hogy több mint másfél évtizede gyűjtik össze a vállalkozók ezt a mecénási pénzt, hogy a kultúrát, jelen esetben az irodalmat támogassák, illetve annak egy-egy képviselőjét – tette hozzá Kiss Ottó.
A díj átadását követően a Gyulai Vonósnégyes műsora következett: a repertoárban Wolfgang Amadeus Mozart Törökindulója, valamint Sosztakovics 2. Keringője, valamint a tangó az Egy asszony illata című filmből.
MAGYAR TUDOMÁNY PRÍMA-DÍJ
A 2022-es Magyar Tudomány Príma-díjának nyertese Erdész Ádám történész, nyugalmazott levéltári igazgató Mezőberény szülötte, Gyulán él és dolgozik! 1980 szeptemberétől a Békés Megyei Levéltár munkatársa lett. 1994. augusztus 1-től a levéltár igazgató-helyettese volt. 2006. január 1-jétől pedig Erdmann Gyula után az intézmény igazgatója. Kezdetben az agrártörténet témájában kutatott. 1987-ben jelent meg első jelentősebb tanulmánya. Ezután a társadalomismeretet és művelődéstörténetet kezdte kutatni. Foglalkozott többek között a Kner család életével, valamint Gyula város 19. századi szociális helyzetével is. Erdész Ádám meghatározó szerepet játszik Békés megye történeti kutatásában. Felelős szerkesztője és alapítója volt a Sodrás, illetve munkatársa 2003-tól a Bárka folyóiratoknak. A Körös Irodalmi Társaság tagja szerepelt a 2009-es jubileumi KörKörös antológiában. 2016-ban 60. születésnapja alkalmából tanulmánykötetet jelentetett meg Sáfár Gyula igazgatóhelyettes és Héjja Julianna Erika főlevéltáros Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére címmel. A Békés Megyei Levéltárnál eltöltött több mint 40 év után, 2021. március 1-jén nyugdíjba vonult. Munkásságának egyik jeles elismerése volt a 2014-ben megkapott Békés megyéért díj! Mezőberény és Gyomaendrőd város is kitüntette! Nyugdíjba vonulása alkalmából 2021-ben a Bősze Sándor-díjjal ismerte el a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa.
MAGYAR ZENEMŰVÉSZET PRÍMA-DÍJ
A harmadik idei Príma díjat Hajtmann Ildikó énekművész vehette át.
Békéscsabán élő Bonis Bona- és Trefort Ágoston-díjas ének-zene tanár, pedagógus, előadóművész, karvezető. Előbbi kitüntetését a tehetséggondozásban elért országosan elismert tevékenységéért kapta, míg az utóbbit, az oktatásban hosszú évtizedeken keresztül végzett kimagasló munkájáért adományozta neki az oktatásért felelős miniszter. Előadóművészként is ismert, szűkebb hazájában éppen úgy, mint az ország más településein, sőt, külföldön is. Németország, Ausztria sok-sok városának bazilikájában, mint egyház-zenészt ismerik és szeretik a hangját. Éppen így a franciaországi Lourdes-ban, ahol 6 éven át énekelt, de hallhatták Rómában, a Bánátban és a Szentföld több városában is. Békéscsabán húsz évig vezette a Református Gyülekezet Énekkarát, a mai napig van gyermekkórusa. Előadóművészként teltházas rendezvények előtt hallhatjuk őt változatos műfajokban énekelni.
Több CD-felvétel őrzi hangját. Hajtmann Ildikó kiállítások megnyitóján, városi ünnepségeken való szereplése alkalmával is, olyan odaadással énekel, mint a több száz fős Tavaszi Fesztiválok teltházas koncertjeinek közönsége előtt. Minden alkalommal a közönség szeretete, tisztelete és a mély érzések, gondolatok közvetítése a célja. Mindezt a zene, az emberi hang szépségének segítségével adja át az őt, jelenlétükkel és érdeklődésükkel megtisztelő hallgatóságnak.
Hajtmann Ildikó meglepetés műsorával köszönte meg az elismerést a jelenlévőknek.
Az ünnepség végén Fabó István, a békésszentandrási KÖRÖS-AQUA Kft. ügyvezetője, a VOSZ Békés megyei szervezetének társelnöke mondott zárszót.
