Anyagi gondok nehezítik a fiatalok életét

A 2016-ban végzett, teljes Magyar Ifjúság Kutatásból kiderül, hogy a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának.

A gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg a több, mint 500 oldalas dokumentum, mely számos aspektusból vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét. A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg. Az eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították.

 

Iskolai végzettség

 

A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 9 százalék. A vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja. Negyedük ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. Így a nem mobilak, tehát tanulmányaikat azonos végzettségi szinten befejező fiatalok aránya lett jóval magasabb a négy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva. A felfelé mobil lányok aránya 10 százalékkal magasabb, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál.

Míg a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez. Ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett. Ez annak is köszönhető, hogy a falvakban élők jelentős hányada eleve alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, mint a fővárosi fiatalok. A befejezett iskolai végzettség szintjei között a legalacsonyabb mutatók Észak-Magyarországra jellemzők, ahol a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el. Az iskolatípusok anyagi helyzete és a szubjektív anyagi helyzet is hatással van az eredményekre.

A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is. A kivándorlás mértéknek erősödése 2008-ban kezdődött, a jelentősebb erősödés pedig 2010-től mutatható ki, 2010 és 2012 között tovább nőtt, azóta pedig a kutatás szerint kis mértékben csökken. A legtöbben Németországba mennek, de az Ausztriába vándorló Magyarok száma is évről évre nő. A kutatás szerint a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben, jelentős részüknek tervei között azonban csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, és csak pár évre tervezi a külföldi munkavállalást.

A kutatásból kiderült az is, hogy a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat: nincs olyan régió, beleértve Magyarországot, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők. Összességében a politika iránt legkevésbé érdeklődő két csoport a magyarországi 15–29 évesek, valamint a felvidéki fiatalok.

 

Forrás: 24.hu

Megosztás:

Címke: , ,