Apróságok
Vármegyei hír – Gyulai üzemről
„Magyarország gyógynövényügye nem uj keletű. Régi nagy országunkban bőségesen megtermett vadon nagyon sokfajta gyógynövény, melyeknek begyűjtésével foglalkoztak is. Már békében mi láttuk el Németországon keresztül az egész müveit világot speciális gyógyfüvünkkel a székfűyirág »Flores Chamomillae Hungaricae«vel; ámde begyüjtve a termett mennyiség tizedrésze sem volt akkortájon.
A háború vége felé — amikor már a gyarmati drogokból teljesen kifogytak a központi hatalmak — belső kényszer folytán fogtunk hozzá még felderítetlen kincses bányáink felkutatásához. A külföldi drogokat helyettesítő anyagokat keresve úttörőink, dr. Darvas Ferenc gazdasági főtanácsos és dr. Augusztin Béla kir. fővegyész, a m. kir. földművelésügyi minisztérium gyógy- és ipari növény forgalmi iroda vezető tisztviselői, maguk előtt látták Magyarország kiaknázatlan kincses bányáját, a vadon termő gyógynövényeket. Már 1918. évben a földművelésügyi minisztérium fennhatósága alatt megszerveződött a mai néven ismert Gyógy- és Ipari Növény Forgalmi Iroda, mely a gyógynövény ügyet felkarolva irányításával, az addig nagyon is elhanyagolt ügyet agy a gyűjtés, mint a termelés és kereskedelem terén helyes mederbe terelte, A gyógy- és ipari növény-forgalmi iroda már 1920. évben nagy áldozatokkal hónapokig tartó tanfolyamokat rendezett az ügy iránt érdeklődő leszerelt és rokkant tiszteknek, valamint legalább középiskolai képesítésű tisztviselőknek, mely tanfolyamok folytán ma már a gyógynövényügy irányítása falun is magasabb képesítésű szakértő kezekbe került. A helyesen vezetett propaganda Gyulán is lelkes hívekre talált. A »Gyulai Herbadrog Gyógy- és Ipari Növény Rt.« legelső helyen szereplő alapitója, Almásy Danisé grófnő a kastélykertben levő gyógynövény telepein már évek óta kísérletezett olyan gyógynövények termesztésével, melyek kiimánk alatt teljesen otthon érzik magákat. E kísérletezéseknek már az elmúlt években meglepő gazdasági eredménye lett. Hogy a termelés terén számadatokkal szegezzük le a tényt: egy 300 négyszögöl téglatörmelékes területen az elmúlt érben 5 q szárított méhfü (Melissa Offioinalis) termett s ez métermázsánként mindenkor másfél métermázsa búza árán lett ^átvéve, igy 300 Q öl 7 és fél q búza árát eredményezte brutto. Tekintve azt, hogy ez az igénytelen gyógyfű egész évi kezelése nem kerülhetett többe, mint másfél q haza ára, megállapíthatjuk, ^hogy egy magyar holdon (1200 Q öl) termelve, 20—24 q búza árát hozza meg. A termelés jövedelmezőségének leszögezése mellett fontos megemlítenünk azon tényt, hogy az eddig parlagon veszett vadon termő gyógynövények begyűjtése igen sok munkáskezet foglalkoztat s a kitartó akkordmunkások a mindenkori napszám három, sőt négyszeresét is megkereshetik. Midőn végül még megjegyezzük, hogy a már nagyobbrészt szakemberekből alakult »Herbadrog« igazgatóság az ügy vezetését Juhász Lászlóra, mint olyanra bizza, aki úgy elméleti, mint gyakorlati tudását, valamint szervező erejét beigazolta; reméljük, hogy a vállalat a kitűzött célját teljes mértékben el fogja érni.”
Országos hír – Új sportág a láthatáron
Csabai hír – Elvitték, de visszajöttek
Forrás:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=85&layout=s
-400x225.webp)
