Anno 1920 - Békéscsaba és a világ 1920. november végén

Vármegyei hír – Békési iskolák

A Körösvidék lelkendezve adott hírt 1920. november 21-én arról, hogy Békésen minden iskolában a nemzeti ima („Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni, örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.”) elszavalásával kezdődik a nap a gyerekek számára.

A helyi képviselőtestület azt is elrendelte, hogy az ima szövegét a községháza minden szobájában ki kell függeszteni és Békés község minden hivatalos iratán szerepelnie kell a következő jelmondatnak: „Csonka Magyarország nem ország; egész Magyarország mennyország.”. Mindezeken felül a település hazafias előadásokat szervez „bent a községben és kint a tanyákon”, melynek megtartásra a pedagógusokat kérték fel, s Békés „részükre községi fuvart ad”. A csabai lap szerint mindez azért nagyon fontos és követendő, mert „ezt kell hangoztatni az érett ember komolyságával, az ifjúság szilaj tüzével s ennek keli lenni a beszélni kezdő gyermek első mondatának”. Ébren kell tartani azt a gondolatot, hogy a trianoni béke elviselhetetlen és fiatalokkal elfogadtatni az „ezeréves haza épségének parancsoló szükségességét”. A Körösvidék a békési példát követendőnek tartja és a csabai tanítók elé példának állítja, bár egy másik cikkben hozzáteszi, hogy „néhány csabai tanító már a tanév kezdetétől kezdve a nemzeti imával és jelmondattal kezdi és fejezi be a tanítást”.

Helyi hír – A szénhiány következménye

A trianoni békeszerződés gazdasági következményei őseink mindennapi életre is súlyos hatással volt, ezek közül talán szénhiány nehezítette legjobban a csabaiak életét. A Körösvidék című csabai lap többször is foglalkozott a témával, bemutatva a szén kitermelésének és beszerzésének nehézségeit, melynek következtében a vonatok közlekedését is korlátozni kellett. Október 21-én olvashatták a csabaiak, hogy a pesti vonattal érkezőket kellemetlen meglepetés érte Csabán, mert a „vonatokat ugyanis Orosháza és Gyula felé beszüntették, mert nincs szén, illetőleg a szükséges mennyiség még nem érkezett meg.”. Október 27-én „A közlekedés hiányosságai” címmel jelent meg írás a szénhiányról, melyben a következőkről is ír a lap: „A hidegebb idő beálltával a viszonyok hova-tovább oda fejlődnek, hogy az eddig is nem annyira a közlekedés lebonyolítására alkalmas, mint inkább csupán a pósta továbbítását legalább naponként egyszer lehetővé tévő vasúti közlekedés is csak kihagyásokkal működik, megbénítván minden közgazdasági életet.”. November 13-án jelentette be a MÁV igazgatósága, hogy „november 16-án, 18-án és 20-án teljesen szünetelni fog a teheráruforgalom.”.

November végére a szénhiány „elérte” Csabát is, akkor jelent meg a következő kishír: „Az Alföldi Első Gazdasági Vasút a mai napon bizonytalan időre ugy helyi, valamint vidéki forgalmát teljesen beszüntette. A forgalom szünetelésének oka a szénhiány.”. Erre a bejelentésre reagált a Körösvidék 1920. november 26-án „A kisvasút” című írásában. A szerző szerint nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni az ügyet, hiszen a „kisvasút már a mienk, a mi büszkeségünk; a mi forgalmunk, piacunk, mozgásunk nélkülözhetetlen ütőere”. Békéscsaba a kisvasút miatt lett a környék ipari, gazdasági sőt kulturális központja, ami olyan sok hasznot hoz a városnak, hogy „nem nézhetjük közönbösen sorsát, most , mikor válságba jutott”. A lap megírta azt is, hogy nagyon fontos, hogy a kisvonat szenet kapjon és a legfontosabb vonal a Vésztő és Kétegyháza irányában a személy- és teherforgalom. A Körösvidék felhívással fordult a polgármesterhez, a főispánhoz és minden érdekelt nagybirtokoshoz, hogy „zörgessenek a kereskedelmi miniszter vagy a szénügyek kormánybiztosánál, mindent kövessenek el, hogy a kisvasút szenet kapjon”. Az újság beszámolt a leállás egy következményéről is, arról, hogy a vidékiek nem tudtak bejönni a szerdai piacra, ezért „A tej literjéért 10 koronát is kért a konjunkturázó mamóka.”. November 30-án egy olvasói levelet közölt a Körösvidék a témában „egy A.E.G.V. bérlője” aláírással. Az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisvonatra bérletet váltók, most „a zsebünkben gyalog vagyunk kénytelenek végigbaktatni naponként négyszer az Andrássy uton”. A bérletesek tudják, hogy a leállás oka a szénhiány, de szeretnék, hogy a bérletek árát térítsék vissza nekik, vagy „annyi nappal tovább volna érvényes régi jegyünk, ahány napig fennállt az üzemzavar”. A levélíró még abba is belemenne, hogy ne a bérletesek kapják vissza a pénzt, hanem a pénzt adják „a hadiárváknak, vagy bármilyen nemes célra”, de a kisvasút „minden ellenszolgáltatás nélkül ne vágja zsebre ami kis pénzünket”. Az örömhírt november 30-án olvashatták őseink: „Megindul a kisvasút”.

Helyi hír – A Városi Mozgó filmje

A korabeli csabai mozi (akkori nevén „Városi Mozgó”) igyekezett kiszolgálni a csabai közönség igényeit, ezért nemcsak a magyar, de a nemzetközi filmeket is elhozta az érdeklődők számára. 1920. november második felében a következő alkotásokat lehetett megnézni Csabán:

Levél a túlvilágról (Olaf Fönss dán színész főszereplésével)

A léleklátó (Érdekfeszítő és megrázó tragédia André Nox főszereplésével, a filmet a Magyar Királyi Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság előadásra alkalmasnak találta és 1900 méter hosszúnak állapította meg)

Alkohol (szenzációs cirkusztörténet, főszerepben két artista: Hanni Weise és E. Rückert)

Az utolsó éjszaka (Hedda Veron és Reinhold Schümel „alakításával”, csak 16 éven felülieknek)

A hegyek alján (A Körösvidék jellemzése alapján „a magyar filmgyártás e filmmel legnagyobb mestermüvét készítette el)

Ez utóbbi filmet a következő linken a kedves olvasó is megtekintheti a Duna TV egykori felvétele segítségével: