A hagyomány szerint a Mihály napjához közel eső hétvégén ünnepli Medgyesegyháza magát a települést. Ekkor adják át a Békés megyei kisváros kitüntetéseit, köszöntik a legidősebb és legifjabb lakót, a katolikus templomban búcsúi szentmisét, az evangélikusoknál pedig aratási hálaadó istentiszteletet tartanak. A protestáns gyülekezet idén több programmal is készült a három napos ünnepre.
Vidám, családi programok a téren, mulatós és könnyűzenei fellépők a színpadon – mindez megszokott kellékei a falunapoknak szerte az országban. A 24. Medgyesegyházi Napokon azonban mindezek mellett a komolyzene is megszólalt, méghozzá „a hangszerek királynőjén”. Az evangélikus templom közel százéves orgonája csendült fel három helyi kötődésű fiatal zenész, Gulyás Kinga, Binder Róbert és Karsai Richárd játékában. A gyülekezet lelkésze, Zsíros Lilla köszöntőjében úgy fogalmazott, van, aki küldetésből, van, aki kedvtelésből zenél – hiszen Richárd valójában matematikus –, de mindkettő esetben az Istent dicséri játékuk.
A hobbi művészi szintre emelése másnap is megjelent a gyülekezet otthonában: a település Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának szervezésében a Békéscsabai Rozmaring Hímző Szakkör „Szívvel varrva” címmel mutatott ízelítőt mindabból, amivel a tizenöt éves múltra visszatekintő, mára már negyven fős közösség foglalkozik. Az ország számos tájegységének, sőt határon túli vidékeinek jellegzetes formáit, díszítéseit mutatták be hímzett terítőiken, kendőiken, és más textíliákon.
Nagy Béla polgármester a kiállítás megnyitóján emlékeztetett arra, hogy a szlovák nemzetiségű, evangélikus közösség nem csak a település alapításakor, de a mai napig is meghatározó szerepet tölt be Medgyesegyháza életében. Mint mondta, ezért is örül, hogy a helyi gyülekezet és a békéscsabai szlovák hagyományőrzők összefogásával létrejöhetett a tárlat. „Amit az ember a kezével alkot, az egy olyan varázslat, ami bármilyen korú, bármilyen érdeklődésű embert képes elkápráztatni” – tette hozzá a polgármester.
Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke szerint a hímző kör tagjai tevékenységükkel a településüket szolgálják, hozzájárulva az egészséges lokálpatriotizmus kialakításához. „Ez a szakkör Békéscsaba helyi kultúrájában olyan értékeket hoz létre, amelyre nem csak önmaguk és szűkebb környezetük büszkék, hanem a szakértő, hozzáértő emberek is” – hangsúlyozta.
A szakkör vezetője, Dr. Illés Károlyné biztatta a medgyesegyházi érdeklődőket, indítsanak ők is hasonló alkotó közösséget. Úgy fogalmazott, a hímzés a legjobb kézműves szakma, mert bárhová magukkal vihetik, és ha van egy kis idejük, folytathatják a munkájukat. Elmesélte, volt például, aki sorban állás közben vette elő a táskájából a textilt és a tűt.
A kiállítás egészen szeptember végéig megtekinthető a medgyesegyházi gyülekezet Luther utcai közösségi házában.
Vasárnap a templom harangja hívta össze a híveket. Az istentisztelet különlegessége a megterített oltár volt: gyümölcsök, gabona és kenyér szimbolizálta mindazt a bő termést, amiért az aratás végeztével hálát adtak a közösség tagjai. A liturgiát Zsíros András lelkész, az igehirdetés szolgálatát pedig Réth Katalin, a gyülekezetbe nemrég érkezett lelkészjelölt végezte, akivel így nem csak az evangélikusok, de a régi szokás szerint az istentiszteleten részt vevő baptista hívők is megismerkedhettek. A fiatal, végzős teológiai hallgató prédikációjában a jézusi szeretet megtartó erejéről beszélt, ami alapjaiban határozza meg az ember mindennapjait.
Az istentiszteletet közös imádság zárta, amelyben nem csak hálát adtak a jó termésért és a gondviselésért, de azokért is könyörgött a gyülekezet, akik hiányt szenvednek valamiben. Mint elhangzott, közös a felelősség, hogy az elfogadott ajándékból egyformán jusson minden embertársnak.
