Több mint egy hónapja tűzgyújtási tilalom van érvényben a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezdeményezésére. Az elmúlt időszakban körülbelül kétszerannyi szabadtéri tűzeset történt, mint a tavalyi hasonló időszakban.
Gombkötő Zoltán tűzoltó alezredessel, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági osztályának szolgálatvezetőjével Horváth Szabolcs műsorvezető beszélgetett erről a 7. Tv Aktuális című műsorában.
– Tényleg ilyen riasztóak az adatok? Hogyan keletkeznek leginkább ezek a tüzek?
– Igen, az előzőekhez képest sajnos nagyon megemelkedtek a szabadtéri tűzesetek száma megyénkben. Igazából ez a 213, aminél most járunk, július hónapban nem nevezhető számszakilag nagy számnak, viszont az előző évek tendenciái alapján magas. Az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Természetesen, amikor csapadékos az időjárás, akkor kisebb az esetszám. Idén nagyon meleg a nyár, ezen a héten kimondottan magas a hőmérséklet, akár 40 fok fölött is lehet.
– Azt ugye Önök sem látják előre, hogy meddig tart a tűzgyújtási tilalom. Most kánikula van, Békés megyében hatalmas mezőgazdasági gépek dolgoznak a földeken. Ott milyen ellenőrzéseket kell a tulajdonosnak, a bérlőnek ilyenkor eszközölni?
– A tűzesetek során az egyik lehetséges tényező az valóban az, ami a mezőgazdasági munkálatokban rejlik. Általában a lábon álló termények gyulladtak meg Békés megyében egy-két területen, azonban az az egy-két terület tizen- és huszonhektárt jelentette. Az ott lévő munkagépek kiégtek. Az ilyen tevékenységet végző szakembereknek, öt munkagép felett bejelentési kötelezettségük van a katasztrófavédelem felé. Egyfajta helyszíni szemlét, pontosabban lakosságtájékoztató, segítségnyújtó mezőgazdasági szemlét tartunk, olyan konzultációt, ahol a gépeknek a tűzvédelmi jellemzőit beszéljük át, vizsgáljuk meg. Itt információkat, tanácsokat adunk a tulajdonosoknak arról, hogy tűzvédelmi szempontból hogyan végezzék el tűzkármentesen a betakarítást.
– Milyen tanácsok ezek? Mi az, amiből esetleg baleset lehet? Inkább emberi mulasztás fordulhat elő, vagy például felforrósodhat a gépnek egy-egy része úgy, hogy ott valamilyen szikra keletkezik?
– Két lehetőség van, az első, hogy a gépek, berendezések egy picit régebbiek. Ilyenkor egyértelműen tulajdonosnak tudnia kell azt, hogy a napi szintű karbantartást hogyan kell végezni. Például egy bálázás, aratás során a beszorult száraz termékeket sűrűbben kell kitakarítani a gépből, mert egy egyszerű súrlódással 40 fokban könnyebben tűzeset keletkezhet. A másik verzió az, amikor a gépek valóban újabbak, és akkor úgy gondoljuk, hogy ezt a napi szintű tisztítást, karbantartást nem kell nekünk elvégezni, mert a gépek már annyira modernek, hogy ezeket a melléktermékeket megfelelően kilökik magukból. Ez azonban sok esetben nem így van. Tehát volt olyanra is példa, hogy új volt a gép, de olyanra is, hogy régebbi gép működési hibájából vagy műszaki problémájából adódott tűzeset.
– Hogyha megnézzük Békés megyét, ezek a tűzesetek mennyire gyakoriak?
– Az idei évben sajnos ezek száma is nőtt. Két évvel ezelőtt talán nem is volt mezőgazdasági betakarításból tűzesetünk. Az előző évben egy ilyen eseményünk volt, idén azonban már a tízes számot is eléri a lábon álló termények, gépek, berendezések vonatkozásában keletkező tűz, ezért is szeretnénk felhívni rá a figyelmet. Békés megyében már vége van a betakarításoknak, de mivel nagyon nagy meleg van, vannak elmaradások, és persze mindenkinek a saját eszközeire, gépeire, berendezéseire vigyáznia kell, nem beszélve a testi épségünkről.
– Ahogy Ön mondta ilyen tűzesteknél nagy területekről beszélünk. Ilyenkor mekkora erőket kell bevetni?
– A nagy területen lévő tűzesetek nagyobb állományt igényelnek, a helyszínre több tűzoltó gépjármű, több fecskendő, több személy érkezik, pláne, ha a tűzeset során életmentésre van szükség. Próbáljuk hangsúlyozni, hogy ezek az események emberi gondossággal, odafigyeléssel csökkenthetők, ezért kell minden esetben betartani azokat a tűzmegelőzési szabályokat, amely egyébként az aratásban részvevők már több tíz éve használnak. Alapdolog például. hogy a területet minden esetben körbe kell szántani, amit elkezdünk aratni, földet művelni. A dohányzásra nagyon kell figyelni az ilyen száraz időszakban. A gépeknek a megfelelő műszaki üzemére, valamint a pihenési időszakra is megfelelő figyelmet kell fordítani, hisz ilyen melegben az emberi koncentráció is csökken.
– Nehezebb, bonyolultabb, veszélyesebb a tűzoltók munkája ilyenkor? A gépek ugye üzemanyaggal működnek, netalántán még egy robbanás is lehet.
– Természetes ebből vannak nehézségek, de a beavatkozói állomány tudja, hogyan kell szakszerűen megoldani. Egy-egy ilyen gép, berendezés inkább anyagi kárban jelenthet nagy problémát értelemszerűen a tulajdonosnak, vagy az üzemeltetőnek. Egy kombájn eloltása a gépjárműfecskendő szempontjából, szakmai szempontból kisebb kihívást jelent. Inkább az a nagy gond, hogy utána egy-egy ilyen tarlóból nagyon sok szabadtéri tűzeset lehet. Ha nincs megfelelően körülszántva, a szomszédos lábon álló terményre, esetlegesen erdőre, bármely egyéb területre is „ellegelhet” úgymond a tűz. Pont ez lenne a lényege a tűzgyújtási tilalomnak, hogy a száraz területeken még véletlenül se keletkezzen tűz.
– Nézzük meg a tűzgyújtási tilalmat. Akár egy csikk eldobása, vagy egy apró szikra is elég a tűzhöz a hatalmas hőségben. A nagy szárasságban ez mekkora gondot okozhat?
– Nagyon nagy gondot okozhat. Ha már csikkről, vagy szikráról beszélünk, a nyílt láng sem marad el sajnos nagyon sok esetben. Kis kerti égetéseknél még mindig előfordul, hogy a lemetszett gallyakat vagy bármit, amit nem vittek el komposztálni, elégetik, hiszen a 40 fokban úgyis gyorsan kiszárad. Hogy meg ne ázzon esetleg az esőben, gyorsan elégetik. Még ezzel nincs is gond, hogyha megfelelő körültekintéssel járunk el.
– Meg lehet ezt tenni?
– Igen, abban az esetben, ha azon a területen tűzgyújtási tilalom nincs elrendelve. Az alap tűzgyújtási tilalom az úgy szól, hogy erdőkben, fásításokban, ezektől lévő kétszáz méteres területeken, közút, vasút menti fásítások kétszáz méteres területén. Hogyha az én ingatlanom nem esik bele ebbe a körbe, valamint az önkormányzati rendelet másképp nem szabályozza, akkor lehet. A megyében egyébként 70 településen egyértelműen szabályozzák, hogy mikor és hogyan lehet égetni. Ha valóban úgy járunk el, ahogy a tűzvédelmi szabályok megengedik, és kellően körültekintőek vagyunk, el lehet égetni. De azért hangsúlyoznám, hogy nem 40 fokban kell égetni. Ha eddig vártunk, még tudunk várni ezzel.
– Mi fordul elő gyakran. Van olyan, hogy mondjuk, elmegy egy család kempingezni, és egy kis szalonnát szeretne sütni az erdőben. Ilyen esetekről beszélünk? Mi az amit elkövetnek ilyenkor az emberek?
– Valóban ilyen és hasonló esetekről beszélünk. 2012-ben például, a Magyarországot talán leginkább érintő erdőtűz Bács-Kiskun megyében volt, és az egy ilyen tűzrakó helyről indult. Ha tűzgyújtási tilalom van érvényben, természetesen egy nyaralás, kirándulás esetén sem gyújthatunk tüzet. Hiába van kijelölt tűzrakóhely, amit az erdő tulajdonosa, üzemeltetője karbantart. Tehát még hogyha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom, akkor is az erdőben lévő kijelölt tűzrakóhelyen szabad csak tüzet gyújtani. Természetesen akkor is körültekintően kell eljárnunk. Ha a család kirándul, mielőtt a tűzrakóhelyen tüzet rak, a környezetet meg kell vizsgálnia. Az előző két-három hét, vagy hónap csapadékmentes időjárása kiszáríthatja az aljnövényzetet, esetleg egy fenyőerdő környékén gyanta, vagy egyéb hasonló anyagok előfordulhatnak, így még nagyobb tűzeset tud lenni. Minden esetben a kellő körültekintés, és az emberi gondosság a legfontosabb! A nyaralóhelyen, a kempingben, vagy bármi egyéb olyan helyen, ami a tűzgyújtási tilalom alól kieső terület, ott süthetünk szalonnát.
– Világos, hogy nem maga a büntetés itt a cél, hanem a figyelemfelkeltés, a figyelemfelhívás. Abban az esetben viszont, ha valaki mégis tüzet rak, és az továbbterjed, milyen szankciókkal sújtható a kár okozója?
– Ez úgy működik, hogy elsődlegesen valóban a figyelemfelhívás a célunk, és a szabadtéri tüzek csökkentése. Viszont ha valóban tetten érés van, és valóban kiderül, hogy honnan indult a tűzeset, van lehetőség bírságolni. Van jogszabály arra, hogy minden területet a művelődési ágnak megfelelően kell kezelni. Ennek alapján tudunk mi is eljárni. Az egyik dolog a bírság, a másik az, hogy kivonuláskor állami szinten nekünk is keletkezik egyfajta költségünk. Ezeket is van lehetőség a szándékosan, vagy gondatlanul tüzet okozó személyre hárítani. A bírság összege viszonylag kis összeg, húszezertől indulhat, de a költségekkel együtt ez milliós összeget is elérhet. De mondom, elsődlegesen nem a bírságolás a cél.
– Tehát akkor még egyszer, egyszerűen: ha az erdőtől több mint kettőszáz méterre van például az ingatlanunk, mire kell figyelnünk tűzgyújtási tilalom idején? Miket kell még betartanunk?
– Az általános tűzgyújtási szabályokat. Legyenek olyan eszközeink, amivel el tudjuk oltani a tüzet, legyen ez poroltó, víz, vagy egyszerű lapát. A tűz környékét tartsuk éghetőmentesen az aljnövényzettől, gaztól, egyéb dologtól. Talán a zsiradék az, amire még fontos jobban figyelni, a zsír könnyen kigyulladhat. Ezek a legegyszerűbb alapdolgok. És a végén természetesen ne hagyjuk ott eloltatlanul a tüzet, valamint ha parázslás van, azt is próbáljuk meg valamilyen homokkal, vagy vízzel egyszerűen eloltani.
