A jelenlegi 80 ezer hektár helyett 377 ezer hektáron öntöznének a jövőben a gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) öntözési vízigény-felmérésének eredményei szerint.
A NAK szerdai, MTI-nek küldött közleménye szerint a tavaly december 1. és idén január 31. között mintegy 40 ezer termelő megkeresésével közel 1 millió 150 ezer hektár területet mértek fel a falugazdászok.
Közölték, jóllehet a tavaly októberben megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló tervezet a 80 ezer hektáros öntözött területet minimum 300 ezer hektárra emelné, a felmérés szerint a valós igények meghaladják a stratégiában prognosztizált területet.
Az öntözési igények ugyanabban a négy megyében jelentkeztek, ahol most is számottevő az öntözött területek nagysága, a területarányokban van elérés. A legnagyobb, 38,6 százalékos területarány Hajdú-Bihar megyében van a felmérés szerint, ezt követi Békés megye 18,2 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok 16,9 százalékkal, és Csongrád megye 10,1 százalékkal.
Az agrárkamara kiemeli: az öntözött területeket növelni kell, mivel az országban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális trendekkel összhangban emelkedik. A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát a vízháztartás szélsőséges eloszlása okozza, ennek következtében Magyarország egyre kitettebb hol a belvíznek, hol az aszálynak.