A magyar államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország érintett a „sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz” drámájában.
Elmondta, hogy a klímaváltozás hatására az egyre szélsőségessé váló időjárás miatt a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a magyar folyókon is. Az elmúlt 200 évben 4200 kilométer védmű épült, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanának védelmet. Ismertette, hogy ezért a Tiszán 12 szükségtározót kell építeni és így egy méterrel lehet csökkenteni a vízszintet. Csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élőket – tette hozzá.
A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy az árvizek mellett Magyarország 10 százalékát az elsivatagosodás is fenyegeti.
„Ahhoz, hogy a nagyobb bajt elkerüljük, a következő tíz évben több pénzt kell előteremtenünk, mint amennyit az elmúlt 50 évben költöttünk” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy húsz évvel ezelőtt még csak a magyarországi szennyvizek húsz százalékát tisztították meg. Ma már ez az arány 90 százalékos. De az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen – szögezte le.
„Büszkén állíthatjuk, hogy Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mit ahogy hozzánk érkeznek” – fogalmazott Áder János. „A magyarországi példák erősítsék hitüket, hogy érdemes ugyanezért a célért évekig, évtizedekig dolgozni”.
Az államfő elmondta, hogy a magyarországi megoldások bemutatására, a tapasztalatok megosztására ismét Budapest szervezi októberben az újabb Víz Világtalálkozót.
„Elkerülni a vízválságot, éljünk a föld bármely pontján, más célunk nem lehet” – zárta felszólalását Áder János, aki a migrációról is tárgyalt a vízválság mellett az ENSZ-ben.
Fotó: MTI
