Az adatvédelem a magánszféránk védelmét, ebből adódó jogainkat, lehetőségeinket jelenti – kezdte a szakjogász a 7.TV hírháttérműsorában, Gyemendi Réka műsorvezető kérdésére. Farkas Tamás kifejtette: jelenleg egységes, európai szabályozás van érvényben, vagyis a személyes adatoknak minden uniós országban hasonló védelme van része. Minden adatkezelőnek meg kel határoznia a célokat és a jogalapokat, vagyis azt, hogy miért kezeli az adatokat.
Arra is kitért, hogy egyre népszerűbb az internetes vásárlás, a pandémia pedig tovább erősítette ezt a tendenciát: gyors és időhatékony megoldásról van szó, ráadásul a járvány idején az érintésmentes csomagküldés garantálja a fertőzésveszély minimalizálását. Ilyenkor azonban sok adatot adunk meg magunkról, például személyes azonosítókat, pénzügyi adatainkat, de szokásainkat, érdeklődési körünket is meghagyjuk a vásárlás alkalmával. Megjegyezte: a visszaéléseknek jellemzően két fő típusa van: a zsarolás, amikor zsarolóvírusok titkosítanak adatokat vagy különböző fals leveleket küldenek és pénzt követelnek, a másik, amikor az ellopott adatokkal az érintett személyazonosságát reprodukálják és ezzel követnek el visszaéléseket. A következmények skálája széles: lehet, hogy csak kellemetlenséggel jár, mert kapunk egy levelet, amelyről nem tudjuk eldönteni, hogy valóban igaz-e a zsarolás, de megeshet – és erre van hazai példa is –, hogy a személyazonosságlopásból adódóan 51 millió forintot emelnek le az illető számlájáról.
Egyre több az óvintézkedés, de nem árt résen lenni
Több olyan fejlesztés is van már, amely ezek kiszorítását célozza: az egyik a webáruházas vásárlók védelme: az általános szerződési feltételeket kell jól láthatóan kell elhelyezni, kifejteni. Az elektronikus vásárlás egyik fő előnye, hogy 14 napos elállási joga van a vásárlónak, ha nem felel meg a termék, nem felel meg a leírtaknak vagy nem tetszik. Ezen felül a garanciális időt értékhatárhoz kategorizálták, valamint szabályozva van az is, hogy mikor kell kicserélni a terméket, mikor kell fizetni, mennyi javítási időtartammal lehet számolni. A fizetés is korszerűsödött, ennek már tavaly óta érezzük a hatásait: a hazai bankoknál életbe lépett a többfaktoros azonosítás. Ennek az oka, hogy az Európai Unió kiadta a PSD2 nevű irányelvet, amely az elektronikus fizetésre vonatkozó biztonsági szabályokat rögzíti. A szakember megjegyezte: ez az irányelv csak az unióra vonatkozik, az azon kívüli vásárlásokra nem terjednek ki ilyen garanciák.
Farkas Tamás arról is beszélt, hogy biztonsági szempontból ugyanúgy kockázatosak lehetnek a magyar webshopok, mint a külföldiek, de utóbbiak esetében azzal is kalkulálnunk kell, hogy az érdekérvényesítés nehézségekkel járhat. Azt javasolja, hogy ha választani kell, ne csak az ár legyen a meghatározó, nézzük meg a weboldalakról szóló véleményeket, milyenek a tapasztalatok az ismerősi körben ár-érték és megbízhatóság vonatkozásában. A magyar, illetve az uniós forgalmazóknál hamarabb tudjuk a fogyasztói jogokat érvényesíteni, így hosszú távon előnyösebb, ha ilyen forrásból vásárlunk.
A csalás ezer árnyalata
Az adatvédelmi szakjogász arról is beszélt, hogy a csalók jellemzően két tulajdonságunkat használhatják ki: a hiszékenységet és a bizalmat. Azt javasolja, hogy abban az esetben, ha gyanakodni kezdünk, akkor inkább gondoljuk végig a helyzetet, ne egy kattintással döntsünk, hanem járjunk utána egy új levélnek; bármiféle forrás van megjelölve, másik úton, másik módon érdeklődjünk arról, hogy az a feladó valóban küldött-e nekünk bármiféle küldeményt. A leggyakoribbak közt említette az adathalász csalásokat: valamilyen, egyébként létező személy vagy vállalat nevében küldenek levelet, előfordulhat, hogy az érintett épp az adott szolgáltató ügyfele. Jellemző az is, hogy olyan oldalra navigálják az érintettet, amelyet a csalók kontrollálnak: ott például személyes adatokat, számlaszámot, belépőkódot, jelszavakat kérnek, amelyekkel vissza tudnak élni és anyagi kárt okoznak.
A zaklatást nem kell és nem szabad elviselni
Azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyek lesnek az online térben az internet világába született fiatalokra, azt kérdezte: szeretnénk-e a belvárosban, egy üvegfalú ház közepén élni? Mint mondta, általában az a válasz, ennek a bizonyos lakásnak legyen ablaka, de teljesen ne ehessen belátni. Ez a helyzet az internettel is – fűzte hozzá –, tehát amit láthatóvá teszünk, az fellelhető máshol is, ezt pedig nem lehet eltűntetni nyom nélkül. A szülők esetében meghatározónak nevezte a személyes példamutatást, ahogy azt is hogy "az ollót ne zárjuk el, hanem tanítsuk meg használni". Addig, míg a gyerekek olyan korúak, hogy tudunk nekik segíteni, figyelnek ránk, alakítsunk ki megfelelő módszertant a biztonságos internethasználat elsajátítására. A gyerekeinknek azt is meg kell tanulnia, hogy nem kell és nem is szabad elviselniük a zaklatásokat, ha ennek vannak kitéve, azt jelezzék. Az esetek többségében a zaklatás bűncselekménynek minősül, ezért sem szabad hagyni azok bekövetkeztét.
