Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére, így Szlovákiában és Romániában is kialakult a hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral díszítésének.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint Magyarországon évente közel 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. A szaloncukor-értékesítés a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével évről évre növekvő tendenciát mutat, az egyik legnépszerűbb szezonális terméknek számít a karácsonyi időszakban.
A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok (pl. marcipán, cukor). A hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. Az alapanyagok ára – főképp a kakaóé – jelentősen megemelkedett, és ez növeli a szaloncukrok előállítási költségeit. Kakaóból világszerte a megszokottnál kevesebb termett, a sok országot sújtó idei aszály miatt.
A felmérések szerint egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat. Egy-egy háztartásban évente átlagosan 1 kilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a legkedveltebb íz a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.
A szaloncukrok ízesítése igen változatos, tavaly például „Az Év Szaloncukra” versenyre a gyártók 152 szaloncukrot neveztek be, egyebek közt olyan különlegeseket is, mint aranygaluskás, robbanócukros, vörösboros aszalt szilvás marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amivel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.
Az idei év szaloncukra verseny eredményhirdetését november 24-én tartják.
