Fröcskölték egymást, a nő sikoltozott, de igazából csak álltak a nyakig érő vízben. „Jól vagyunk, mit csinál?” – kérdezte a nő kicsit idegesen. „Jól vagyunk!” – kiáltotta a férj, intett neki, de a kapitány erősen úszott irányukba. „Arrébb!” – kiáltotta a megdöbbent párnak, mialatt elúszott közöttük. Közvetlenül mögöttük, nem egészen három méterre a kilencéves kislányuk fuldoklott.
Biztonsággal a víz felett, a kapitány karjaiban a kislány könnyekből kitörve kiáltott az apjáért. Honnét ismerte fel a kapitány – 15 méteres távolságból – amit az apja és az anyja nem vett észre csupán háromról?
Valójában a fuldoklás nem egy heves, a víz csapkodásával és segítséghívással járó jelenet, amit sok ember gondol. A kapitány sok éves tapasztalatának és vízimentő tanulmányainak köszönhetően megtanulta felismerni a baj jeleit. Ellentétben az apukával, aki csupán a tévéből ismeri.
Ha sok időt töltünk vízen, víz környékén, tisztában kell lennünk azzal, hogy mivel jár az, ha valaki vízbe megy. Amíg a kislány a kapitány karjaiban nem sírt fel, addig egy hangot sem adott ki.
A fuldoklás majdnem mindig egy megtévesztően csendes esemény, ellentétben a tévében látott hangos, drámai helyzettel
Egy fuldokló nem csapkod, kiabál vagy kér segítséget. Hogy elképzeljük, milyen halk és drámamentes lehet egy fuldoklás, nézzünk meg egy amerikai felmérést. Az Egyesült Államokban a 15 év alatti gyermekeknél a véletlen balesetek között a fulladás a második leggyakoribb haláleset – a közúti balesetek mögött. Abból a 750 gyermekből, akik ez évben valószínűsíthetően vízbe fognak fulladni, 375 csupán 25 méteren belül lesz a szüleitől vagy más felnőttől. Az esetek 10 százalékában a felnőtt igazából végignézi az egészet, de nem tudja pontosan, mit is lát.
Néhány ritka helyzeten kívül a fuldokló emberek képtelenek segítséget hívni. A légzőrendszer elsődleges szerepe a légzés, a beszéd csak másodlagos. Ha lélegezni alig képes, beszélni még kevésbé fog tudni.
A fuldokló szája hol a vízfelszín felett, hol alatta van. Legfeljebb kapkodni tudja a levegőt, de mivel nincs tartósan a víz felett, így nem tud megfelelően be- és kilélegezni és segítséget hívni.
A fuldokló ember nem integet segítségért. Az ösztönök miatt próbálja a testét és a fejét a vízfelszínen tartani a karok oldal irányba nyújtásával és evezésével. Nem tudja kontrollálni a kézmozdulatait: nem tud segítségért inteni, hadonászni, a mentésére siető ember felé vagy esetleg egy mentőeszközért nyúlni.
Az ösztönös fuldoklási reakció alatt az ember teste az elejétől a végéig függőleges marad. Körülbelül 20–60 másodpercig tud a fuldokló a felszínen küzdeni, mielőtt még elmerülne.
Ez persze nem azt jelenti, hogy aki segítségért kiált, és csapkodja a vizet, az nincs bajban. Nagy valószínűséggel víziszonya van. Ez nem mindig jelenik meg az ösztönös reakciókban, de ha mégis, nem tart sokáig, és ellentétben a valódi fuldoklókkal, ők tudnak a mentésben segíteni (közreműködésre képesek): meg tudják fogni a mentőkötelet, mentőgyűrűt, stb.
Ha valaki igazán fuldoklik, ezek a jelek árulkodnak róla:
- a fej víz alatt vagy a száj a vízfelszín környékén
- a fej hátradöntve, nyitott szájjal
- üres és üveges tekintet, nem képes fókuszálni
- csukott szemek
- a haja az arcára vagy a szemébe lóg
- nem használja a lábait
- hiperventillál vagy zihál
- próbál valamelyik irányba úszni, de nem igazán halad semerre
- próbál a hátára fordulni
- úgy mozog, mintha egy láthatatlan létrára próbálna felmászni
Szóval, ha a hajónk legénységének egy tagja a vízbe esik, és látszólag minden rendben, ne legyünk benne olyan biztosak! Néha a legáltalánosabb jelek sem mutatják azt, hogy valaki fuldoklik. Néha csak úgy néz ki, hogy tapossa a vizet, miközben a fedélzetet nézi. Biztosra akarsz menni? Kérdezd meg: „Minden rendben?” Ha tud válaszolni, valószínűleg igen. Ha üres, merev tekintettel „válaszol”, talán kevesebb, mint 30 másodperced van kimenteni.
Kedves szülők! A gyerekek a vízben hangosan játszanak. Ha elcsendesednek, ellenőrizni kell őket, mi is történt.
Forrás: képmás.hu
