Az előadás ugyan kapcsolódik a dinoszauruszok világához, elsősorban azonban azt a kérdést járja körül, mi történt a Földdel 66 millió évvel ezelőtt, és milyen következményekkel járt az akkor bekövetkezett hatalmas aszteroida-becsapódás. Szklenár Tamás szerint a dinoszauruszok kora napjainkban is rendkívüli érdeklődést vált ki, hiszen az embereket ma is foglalkoztatja, milyen élőlények népesítették be a Földet a távoli földtörténeti múltban.
Szklenár Tamás elmondta, az előadás egy rövid tudománytörténeti áttekintéssel is szolgál, amely során kiderül, hogyan próbálták a kutatók megfejteni a mezozoikum (földtörténeti középkor) végén bekövetkezett tömeges kihalás okait. A történet egyik fontos állomása az volt, amikor a 19. századi geológusok világszerte olyan, mintegy 66 millió éves üledékrétegeket fedeztek fel, amelyek szokatlanul nagy mennyiségű irídiumot (rendkívül ritka, ezüstös-fehér színű nemesfém) tartalmaztak.
– Az irídium a Föld kérgében csak kis mennyiségben található meg, az aszteroidákban viszont jóval gyakoribb. Ez vezetett ahhoz a feltételezéshez, hogy a korszak végén egy hatalmas égitest csapódhatott a Földbe. Az elméletet később egy, a Mexikói-öbölben, a Yucatán-félsziget térségében felfedezett, közel 200 kilométer átmérőjű becsapódási medence is alátámasztotta – jegyezte meg.
A kutatások alapján ez a becsapódás nem csupán egy helyi esemény volt, hanem globális következményekkel járt. Gigantikus földrengések és szökőárak alakulhattak ki, miközben hatalmas mennyiségű por és gáz került a légkörbe. A légkörbe jutó anyagok hosszú időre elzárhatták a napfényt, jelentősen megváltoztatva a Föld éghajlatát.
A csillagász hozzáfűzt, a növényzet pusztulása az egész táplálékláncot érintette: a növényevők eltűnését a húsevők kihalása követte. A nem madárszerű dinoszauruszok mellett számos más állatcsoport is eltűnt, miközben a 20 centiméternél kisebb, jobban alkalmazkodó élőlények nagyobb eséllyel élték túl a változásokat. A dinoszauruszok egy csoportja, a madarak ősei azonban fennmaradtak, így bizonyos értelemben ma is velünk élnek a dinoszauruszok.
Az előadás a múlt eseményeit követően a jelen és a jövő felé fordul. Szklenár Tamás szerint jelenleg nem ismert olyan nagy méretű aszteroida, amely a következő mintegy 150 évben globális veszélyt jelentene. Az 500 méternél nagyobb égitestek pályáját a csillagászok már viszonylag jól ismerik.
A kisebb aszteroidák azonban komoly helyi problémát okozhatnak. Egy 20–30 méteres égitest légköri belépése is jelentős károkat idézhet elő, amint azt a 2013-as oroszországi esemény is megmutatta. Egy 50–60 méteres test becsapódása pedig akár egy Budapest nagyságú területen is súlyos pusztítást okozhat.
A szakember szerint éppen a kisebb objektumok felderítése jelent komoly kihívást, hiszen az égboltot nem lehet egyetlen pillanatban teljes egészében megfigyelni. Ezért világszerte egyre több kutatás irányul a kisebb, Föld-közeli aszteroidák keresésére és pályájuk meghatározására.
A pénteki előadás körülbelül egyórás lesz, amelyet a közönség kérdései követnek. A program házigazdája dr. Bácsmegi Gábor múzeumigazgató, koordinátora pedig Váncsa Klára természettudományos muzeológus.
